Ugrás a tartalomhoz

Gasztrozófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. március 28., 05:48-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Míg a gasztronómia az az étkezési kultúra, mely az élvezetre, az esztétikus látványra, a telítő értékre helyezi a hangsúlyt, addig a gasztrozófia az étkezés bölcselete, a tudatos táplálkozásra helyezi a hangsúlyt, mértékletességre törekszik és minden formában igyekszik kerülni a szélsőségeket. A táplálkozás során egyben egyben figyelembe veszi az egyéni szükségleteket és adottságokat is. A természetes ízlés és az értelem, a tudatosság egységét érvényesíti tehát a táplálkozásban.

  • csak csúcsminőségű, szezonális és helyben előállított alapanyagokat használ
  • előnyben részesíti a természetes körülmények között előállított alapanyagokat
  • gondot fordít az alapanyagok eredeti ízének megőrzésére
  • a közvetlen környezet hagyományainak megfelelő hozzávalókat és recepteket alkalmaz

Története

[szerkesztés]

A gasztrozófia fogalma egészen 1851-re nyúlik vissza, amikor is Eugen von Vaerst báró megjelentette a „Gasztrozófia avagy az asztal örömeinek tana” című könyvét. Ezzel az ételek élvezetét művészi szintre emelte, és az ínyencek három fajtáját írta le: a gourmand-t, a gourmet-t és a gasztrozófust.
Utóbbi az étkek közül a legjobbat választja ki, tekintettel annak egészségre gyakorolt hatására és az „erkölcsösségre”. A gasztrozófia atyjának egyébként Jean Anthelme Brillat-Savarin számít, aki „Az ízlés fiziológiája” című alapművével, mely állítólag 25 év alatt készült el. Ezzel megteremtette a külön tudományként máig el nem ismert gasztrozófiát.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]