Gasztrozófia

Míg a gasztronómia az az étkezési kultúra, mely az élvezetre, az esztétikus látványra, a telítő értékre helyezi a hangsúlyt, addig a gasztrozófia az étkezés bölcselete, a tudatos táplálkozásra helyezi a hangsúlyt, mértékletességre törekszik és minden formában igyekszik kerülni a szélsőségeket. A táplálkozás során egyben egyben figyelembe veszi az egyéni szükségleteket és adottságokat is. A természetes ízlés és az értelem, a tudatosság egységét érvényesíti tehát a táplálkozásban.

Elvei[szerkesztés]

csak csúcsminőségű, szezonális és helyben előállított alapanyagokat használ
előnyben részesíti a természetes körülmények között előállított alapanyagokat
gondot fordít az alapanyagok eredeti ízének megőrzésére
a közvetlen környezet hagyományainak megfelelő hozzávalókat és recepteket alkalmaz

Története[szerkesztés]

A gasztrozófia fogalma egészen 1851-re nyúlik vissza, amikor is Eugen von Vaerst báró megjelentette a „Gasztrozófia avagy az asztal örömeinek tana” című könyvét. Ezzel az ételek élvezetét művészi szintre emelte, és az ínyencek három fajtáját írta le: a gourmand-t, a gourmet-t és a gasztrozófust.
Utóbbi az étkek közül a legjobbat választja ki, tekintettel annak egészségre gyakorolt hatására és az „erkölcsösségre”. A gasztrozófia atyjának egyébként Jean Anthelme Brillat-Savarin számít, aki „Az ízlés fiziológiája” című alapművével, mely állítólag 25 év alatt készült el. Ezzel megteremtette a külön tudományként máig el nem ismert gasztrozófiát.

Külső hivatkozások[szerkesztés]