Gasztéria
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
|
lásd a szövegben | ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gasztéria témájú médiaállományokat és Gasztéria témájú kategóriát. |
A gasztéria (Gasteria) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó fűfafélék (Asphodelaceae) családjában az Asphodeloideae alcsalád egyik nemzetsége. Meg nem gyökeresedett magyar nevei: daráslevél, rücsköske.[1] Latin nevét (gaster = has) arról kapta, hogy virágainak a kocsány felőli része erőteljesen kihasasodik.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
A fokföldi flórabirodalomban fejlődött ki Fokföldtől Délnyugat-Afrikáig.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Kis termetű, levélszukkulens növény — az idősebb példányok is legfeljebb 10–15 cm magasra nőnek, mivel idővel némelyik faj rövidke törzset fejleszt.
Vastag, húsos, hosszúkás vagy nyelv alakú levelei többnyire egy síkban, átellenesen állnak; főleg az idősebb példányokon időnként levélrózsába rendeződnek. Gyakran féloldalasan megvastagodnak, amitől a levél keresztmetszete élesebben vagy tompábban szabálytalan háromszögletű lesz. A többnyire sötétzöld leveleket a legtöbb fajon apró, fehér foltok vagy szemölcsök díszítik.
Virágai hosszú tőkocsány végén, laza fürtben vagy füzérben nyílna. A csöves, rendszerint piros, ritkábban fehér (zöld csúcsú) és többnyire bókoló-lecsüngő virágok alapja kidomborodik.
Felhasználása[szerkesztés]
Több faját cserepes-, illetve sziklakertekbe előszeretettel ültetett dísznövénynek termesztik.
Életmódja, élőhelye[szerkesztés]
A pozsgás növények nagy többségétől eltérően a tűző napot rosszul tűri; attól levelei megpirosodnak. Éppen ezért szobanövénynek ablakban, illetve világos helyiségben optimális.
Nagyon fagyérzékeny; legalább 12–14 °C-os hőmérsékletet igényel. Télen nő és virágzik. A túlöntözéstől gyökere elrothad.
Ismertebb fajok[szerkesztés]
- kardlevelű gasztéria (Gasteria acinafolia)
- nyelvlevelű gasztéria (Gasteria armstrongii)
- törpe gasztéria (Gasteria liliputana)
- tarka gasztéria (foltos gasztéria, Gasteria maculata)
- széplevelű gasztéria (Gasteria pulchra)
- bibircses gasztéria (szemölcsös gasztéria, Gasteria verrucosa)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pappné Dr. Tarányi Zita, 2001: kaktuszok és pozsgások ápolása. Kheirón'97 Kiadó, Debrecen. ISBN 963-9246-34-4 p. 97–98.
Források[szerkesztés]
- Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. p. 247–252. ISBN 963-281-264-6
- Pappné Dr. Tarjányi Zita, 2001: kaktuszok és pozsgások ápolása. Kheirón'97 Kiadó, Debrecen. ISBN 963-9246-34-4 p. 97–98.
