Garáb
| Garáb | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség 2012-ig | Pásztói |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kovács Zoltán[1] |
| Irányítószám | 3067 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 7,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garáb
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Garáb
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
| é. sz. 47,97822°, k. h. 19,64074° | |
Garáb község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Cserhátvidék egyik legszebb, legmagasabban fekvő, zsáktelepülése, amely a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén fekszik. Pásztó és Szécsény között kb. félúton helyezkedik el, Budapesttől kb.75 km-re fekszik. A turisták által is kedvelt környezet erdőségek, források és régi vulkáni hegyek között húzódik 375 méter tengerszint feletti magasságban. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, sok pihenni vágyót vonz ide. Az Országos Kéktúra útvonala is a környező hegyek között halad (Hármashatár hegy 516 m, Nagykő-tető 551 m, Macska-hegy 574 m, Purga-hegy 575 m, és a kilátóval ellátott Tepke 567 m).
Napjainkra az állandó lakosság száma kb. 60 fő és ezért a falu lakó-épületeinek több mint fele hétvégi házként működik.
Története[szerkesztés]
A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos GARÁB.
A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt.
Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett.
1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta.
A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.
A török hódoltság és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a hódoltság után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.
A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet területén található kisközség szép fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végétől.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. A Garábi apátság 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Az apátság birtokait később a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Garáb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források[szerkesztés]
- Borovszki Samu: Nógrád vármegye
