Gönczi Kovács György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gönczi Kovács György
a Tiszántúli református egyházkerület püspöke
Születettszületési ideje nem ismert
Gönc
Elhunyt1595. május 27.
Debrecen
Nemzetiségmagyar
Püspökségi ideje
1576 nyara – 1595. május 27.
Előző püspök
Következő püspök
Károlyi Péter
Bánffyhunyadi Mogyoró Benedek

Gönczi Kovács (Fabricius) György (Gönc, ? – Debrecen, 1595. május 27.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1576-tól haláláig.

Életútja[szerkesztés]

Miután 1557-ben külföldre ment, 1559 januárjában Wittenbergben iratkozott be az egyetemre. Majd hazajött, de aztán újból kiment és összesen nyolc évet töltött olasz, német és francia egyetemeken, ezúttal 1565. február 8-tól körülbelül egy évig seniora lévén a wittenbergi magyar coetusnak. Végleg visszatérve, előbb ismeretlen helyen, 1575-től Debrecenben lelkészkedett. 1571-ben állítólag esperesévé választotta a debreceni egyházmegye, míg aztán 1576 nyarán püspöke lett a tiszántúli egyházkerületnek.

Munkálkodásában főleg a gyakorlati szükségletek kielégítését tűzte ki célul. Azután sokszor megjelent énekeskönyvét, mely voltaképpen Melius Péterének átdolgozása, először 1592-ben adta ki. „De disciplina ecclesiastica” c. szintén több kiadást ért fontos műve pedig 1577-ben Wittenbergben jelent meg első ízben. Ez az „articuli minores” a debreceni zsinat „nagyobb cikkeivel” együtt sok időn át, még a Geleji-kánonok érvényre jutása után is érvényben volt. A Félegyházi-féle újszövetség-fordítás kiegészítése és közrebocsátása ugyancsak neki köszönhető. Az ő idejében kezdték vezetni a tiszántúli egyházkerület jegyzőkönyvét, és hasonlóképpen az ő idejében nyitottak anyakönyvet a debreceni iskola felsőbb osztályaiba lépők számára. Az 1589. június 9-re, 1590. június 21-re és 1593. június 17-re kitűzött zsinatok alkalmával megvitatandó tételeket „de ecclesia”, „de patrum et nostra communi justificatione et certitudine salutis” és „de coena Domini” – feltehetőleg más hasonló alkalmakkor is – kinyomatta, de példája követésének igen kevés a nyoma.

Művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.