Gödel teljességi tétele
Gödel teljességi tétele a matematikai logika fontos tétele, azt mondja ki, hogy ha egy elsőrendű elméletben egy tetszőleges mondat minden modellben igaz, akkor bizonyítható is.
Tartalomjegyzék |
Az igazság tétel [szerkesztés]
A tétel szerint, ha egy L elsőrendű nyelvben megadott T elméletnek (zárt formulák halmazának) van modellje, akkor konzisztens (ellentmondásmentes). Ez nyilvánvaló, hiszen a modellben minden T-ből levezethető állításnak igaznak kell lennie, márpedig a modellen nem teljesülhet egyszerre egy zárt formula és tagadása.
A teljességi tétel [szerkesztés]
A teljességi tétel az igazság tétel megfordítása:
Ha egy L elsőrendű nyelvben megadott T elmélet konzisztens, akkor van modellje.
A teljességi tétel másik alakja [szerkesztés]
Ha egy L elsőrendű nyelvben T elmélet és
zárt formula, amire teljesül
, azaz igaz T minden modelljében, akkor
is teljesül, azaz
levezethető T-ből.
Ez az állítás ekvivalens a teljességi tétel fenti alakjával. Ennek az állításnak egy interpretációja a szócikk elején levő állítás.
Példák [szerkesztés]
A fenti állítás szerint, ha például (csoportelméleti eszközökkel) belátjuk, hogy ha egy csoportban minden elem rendje 1 vagy 2, akkor a csoport kommutatív, akkor ez le is vezethető a csoportaxiómákból. Hasonlóan, ha belátjuk, hogy a halmazelmélet ZFC axiómarendszerének minden modelljében igaz egy állítás, akkor az az állítás bizonyítható ZFC-ből. Ez nem csak elképzelt lehetőség: a Baumgartner–Hajnal-tétel első bizonyítása úgy született, hogy a szerzők a Martin-axióma segítségével belátták, hogy az állítás igaz ZFC minden modelljében.
A teljességi tétel bizonyítása [szerkesztés]
Az alábbiakban a Henkin-konstansos bizonyítás vázlatát adjuk. Először feltesszük, hogy a nyelv megszámlálható. Bővítsük ki a nyelvet megszámlálható sok új konstansjellel:
. Soroljuk fel a kibővített nyelv zárt formuláit, mint
. Soroljuk fel a kibővített nyelv kvantorral kezdődő formuláit is:
. Elkészítjük konzisztens elméletek növő
láncát a következőképpen: legyen
. Ha a konzisztens
adott, legyen
vagy
aszerint, hogy az első konzisztens-e vagy sem. Ha a konzisztens
adott, legyen
ahol
egy olyan konstansjel, ami nem fordul el a
formulában.
még mindig konzisztens.
mint konzisztens elméletek egyesítese, konzisztens és mivel minden zárt formulát vagy tagadását tartalmazza, teljes. Definiáljuk a
relációt a konstansjeleken a következőképpen:
, ha
. Ez ekvivalencia-reláció, jelölje
ekvivalenciaosztályát
. Ekkor az ekvivalenciaosztályokra struktúrát építhetünk: ha R k-változós relációjel,
, ha
, hasonlóan a konstansjelekre és a függvényjelekre. Ekkor ez a struktúra modellje T-nek.
Ha a nyelv megszámlálhatónál nagyobb, hasonlóan járunk el, csak elméleteknek nem megszámlálható hosszú, hanem
hosszú növő láncát készítjük el, ahol
a nyelv számossága. Limesz lépésekben mindig a korábbi elméletek egyesítését kell venni. Ez még mindig konzisztens marad, mert minden bizonyítás véges lévén konzisztens elméletek növő transzfinit láncának egyesítése is konzisztens.
Következményei [szerkesztés]
A fenti bizonyítás nemcsak modellt, de megszámlálható modellt ad (
számosságút, ha az L nyelv megszámlálhatónál nagyobb). Ezért a bizonyítás adja a Löwenheim–Skolem–Tarski-tételt is, továbbá Gödel kompaktsági tételét is.
Kapcsolata a kiválasztási axiómával [szerkesztés]
A tétel használja a kiválasztási axiómát. Annak gyengébb változatával, az ultrafilterek létezéséről szóló állítással ekvivalens.
Története [szerkesztés]
A tételt először Gödel igazolta doktori disszertációjában.

