Fukija

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fukija (吹き矢) japán fúvócső. 120 cm hosszú fúvócső, 20 cm körüli nyilakkal. Ellentétben az amerikai stílusú fúvócsövektől, a fukijának nincsen szájdarabja, a használó szájába veszi és ajkával zárja le a csövet. A fukija nyilait fukibarinak hívják. Hagyomány szerint a fukibarik 5 cm hosszúak.

Japánban a fukiját úgy tartják, mint a sportíjászat egy válfaját, melyet a JSFA, Japan Sports Fukiya Association, a Japán Sport Fukija Szövetség szervez. A Nemzetközi Fukija Szövetség, az International Fukiya Association (IFA) székhelye Japán, fő célja, hogy népszerűsítse a fukiját. A fő szervezet, az IFA alatt két főbb szervezet működik még, az amerikai (American Association (ASBA)), és a francia (FSBA).

Történelmi örökség és használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakran nindzsafegyvernek tartják. Ismert, hogy a múltban számos harcművészeti iskola és a nindzsucu is, mint pld. a Togakure-rjú, közelharccal foglalkozott, használtak fukiját és fukibarákat önmagukban is, mint szenbon.

A jellegzetes ninja fukiya kb. 50 cm, ami rövidebb, mint a sportcélra használtak, ez befolyásolja a hatásos lőtávot. Így, még elméletben is, a ninjának a megfelelő hatás érdekében különleges, mérgezett hegyű nyilakat kellett használnia, és rejtekhelyről kellett lőnie. Legvalószínűbb, hogy mint a dobócsillagokat (shurikeneket), figyelemelterelésként használták. A fúvócsövet búvárpipaként és szívószálként is használhatták, ezzel is segítve az életben maradást a túlélést a vadonban.

Mindig is lesznek kételkedők, akik rövid lőtávolsága folytán fenntartásokkal élnek a fúvócsővel szemben, hogy valóban hatásos lehetett-e, összehasonlítva az íjjal és nyilvesszőkkel. A fukiya sport igazolta, hogy szakértő kezekben (Mester szint) nagyon pontos lehet.

A fukija tudományos háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fukija lőtávolságát a méret (átmérő), a súly, a hosszúság, és a cső anyaga határozza meg leginkább. A nyomás a használó kilégzése folytán épül fel a csőben, és a technika, amit a lövő a fújáskor alkalmaz, szintén hatással van a sebességre, amivel a nyíl elhagyja a torkolatot. A súlynak a cső pontosan tartásánál van szerepe, egy idő után a kar fáradásával egyre erősebb lesz a kivédhetetlen remegés, a lövések pontatlanabbak lesznek.

A fukija sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint minden sportnak, a fukijának is van előírása a felszerelésre. Általában véve, az IFA által felállított nemzetközi szabályok kevésbé szigorúak, mint a JSFA szabályai. Jelenleg a nemzetközi előírások a következőek:

Felszerelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lehet saját kezűleg készített (A japán versenyek saját kezűleg készített felszerelést írnak elő)

A cső[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

hossza: 120 cm (4 láb); Otthoni gyakorlásra a tanulók használhatnak egy 50 cm-es csövet, 5-6 méterre helyezett céllal

átmérő: 13 mm (0.51 hüvelyk), ha lehetséges; 12 és 13 mm között elfogadható, így a 0.50 (½ " , fél hüvelykes) elfogadott a nemzetközi versenyeken

súly: 150 g a kezdőknek, 600g a haladóknak

nyíl: néha a nyíl alakú megengedett, tölcsér alakú elfogadott, az előírások kis mértékben változhatnak, kb. 20 cm hosszúak

nyíl súlya: 0,8 g

A verseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

távolság a céltól: 10 m, 8 m mozgáskorlátozottaknak, 6 m kezdőknek (5-6 m a rövid csővel történő gyakroló táv)

nyilak száma: 30

cél: 3 koncentrikus kör

belső kör/bulls-eye: 6 cm átmérőjű, 7 pont

középső kör: 12 cm átmérőjű, 5 pont

külső kör: 18 cm átmérőjű, 3 pont

cél középpontja a talajtól: 160 cm (90 cm a kerekesszékeseknek)

pontszámítás: 6 kör, körönként 5 lövés, a maximum 210 pont

időkorlát: az összes, 30 lövés leadása nem haladhatja meg a 25 percet, ez magában kell, hogy foglalja a lövést, az eredmények rögzítését, a dárdák visszaszerzését, és a csőtisztítást is

követelmények (a továbbjutáshoz elérendő minimum pontszám):

3 kjú: 60 pont

2 kjú: 75 pont

1 kjú: 90-105 pont (szövetségtől függ)

sodan: 105-119 pont (szövetségtől függ)

2 dan: 120 pont

3 dan: 150 pont

4 dan: 162 pont

5 dan: 175 pont

Mester fokozat I.I: háromszor 186 pont megszerzésekor

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]