Ugrás a tartalomhoz

Freiman–Ruzsa-tétel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést FoBe (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. március 21., 19:10-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (−Kategória:Számelmélet; −Kategória:Matematikai tételek; +Kategória:Számelméleti tételek (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A matematikában a Freiman–Ruzsa-tétel vagy Freiman-tétel az additív számelmélet kombinatorikai eredménye. Az olyan, egész számokból álló halmazok szerkezetével foglalkozik, amelyek belső, páronként vett összegeik jelentős részét tartalmazzák („small doubling” tulajdonsággal rendelkeznek).

Formálisan:

Legyen A egész számok véges halmaza, úgy, hogy az

összeghalmaz kicsi,

abban az értelemben, hogy

Valamely konstansra. Létezik egy

hosszúságú n-dimenziós számtani sorozat,

ami tartalmazza A-t úgy, hogy c' és n kizárólag c-től függjön.[1]

Tekintsünk egy egyszerű esetet. A következő egyenlőtlenség

akkor veszi fel az egyenlőséget, ha A egy számtani sorozat elemeiből áll.

Az eredmény Gregory Freiman (1964, 1966) nevéhez köthető.[2] Az iránta való megújult érdeklődés és alkalmazásai Ruzsa Z. Imre 1994-es új bizonyításához köthető.

Később Green és Ruzsa általánosították a tételt tetszőleges Abel-csoportra: ilyenkor az A halmaz egy általánosított számtani sorozat és egy részcsoport összegével fedhető le. (Az ilyen halmazokat nevezik mellékosztály-sorozatnak.)[3]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nathanson (1996) p.251
  2. Nathanson (1996) p.252
  3. B. Green and I. Ruzsa, Freiman’s theorem in an arbitrary abelian group, Jour. London Math. Soc. 75 (2007), no. 1, 163–175. arXiv:math/0505198

Ez a szócikk átvesz anyagokat a(z) Freiman's theorem című PlanetMath-bejegyzésből, ami Creative Commons Attribution/Share-Alike License alatt van.