Fonó Renée
| Fonó Renée | |
 | |
| 1960-ban | |
| Született | Obersohn Renée 1908. december 19. Vukovár |
| Elhunyt | 1975. október 18. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fonó László (h. 1924–?) |
| Szülei | Obersohn Sámuel Gottlieb Róza |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (–1938) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (23/1-1-210)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fonó Renée témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fonó Renée, született Obersohn Renée (Vukovár, 1908. december 19. – Budapest, 1975. október 18.) orvos, gyermekgyógyász, radiológus, az orvostudományok doktora (1972).
Élete
Obersohn Sámuel (1875–1933) kereskedő és Gottlieb Róza lánya.[3] Apai nagyapja Gottlieb Albert vukovári községi orvos volt. Tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen végezte, ahol 1938-ban szerezte meg orvosi oklevelét. 1938–1940-ben az Állami Gyermekmenhelyen, 1940-től a Szent László Kórházban, majd a Madarász utcai Kórházban dolgozott. 1942-ben gyermekgyógyászati szakképesítést szerzett. 1945-ben került Petényi Géza professzorhoz a Fehérkereszt Kórházba, a későbbi II. számú Gyermekklinikára mint egyetemi tanársegéd, majd 1952-től 1974-ig egyetemi docens. Tudományos munkásságával 1956-ban elnyerte az orvostudományok kandidátusa címet, majd hat évvel később megkapta az orvostudományok doktora címet is. 1966-ban megszerezte a röntgenszakorvosi képesítést. Tagja volt számos hazai és külföldi társaságnak. 1974-től a Gyermekklinika szaktanácsadója volt, s ugyanebben az évben az Európai Gyermekkardiológiai Társaság elnökségi tagjai közé választották. Közel száz tudományos közleménye, több könyve, illetve jegyzete jelent meg.
Kutatási területe a hospitalizáció, az agyhártyagyulladás, a csontfejlődési rendellenességek, a veleszületett szívhibák és ezek műtéti megoldásai voltak. Az elsők között végzett hazánkban extrakorporális keringéssel szívműtéteket gyermekeken.
Férje Fonó (Fischer) László (1892–?) részvénytársasági elnök volt, akihez 1924. július 7-én Vukováron ment nőül.[4]
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Főbb művei
- Tuberculosis miliaris és meningitis tuberculosa kezelése streptomycinnel (Budapest, 1948)
- Ductus Botalli persistens operált esete (Littmann Imrével, Budapest, 1949)
- A szív és a nagyerek veleszületett fejlődési rendellenességeiről (Budapest, 1949)
- Hypertrichosis streptomycin kezelés kapcsán (Budapest, 1949)
- A szív és a nagyerek veleszületett fejlődési rendellenességei (Littmann Imrével, Budapest, 1951, 2. átdolgozott kiadás: Budapest, 1955)
- Gabonapor által okozott pneumokoniozis (Budapest, 1959)
- Die angeborene Fehler des Herzens und des grossen Gefässe (Littmann Imrével, Budapest, 1962)
- Hypervolaemia és hypersalaemia cyanotikus, congenitalis vitiumos gyermekeken (Büky Bélával és Miltényi Miklóssal, Orvosi Hetilap, 1962)
- A csípőizületi dysplasiáról (Budapest, 1963)
- A veleszületett szívhibák Magyarországon (Littmann Imrével, Budapest, 1964)
Emlékezete
- Fonó Renée-emlékérem. Évenkénti váltásban, a Kuratórium döntése alapján arra érdemes fővárosi, illetve vidéki gyermekkardiológusnak adják át.
Díjai, elismerései
- Kiváló Orvos (1950)
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1974)
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a vukovári izraelita hitközség házassági akv. 10/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 202/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Schuler Dezső: Fonó Renée dr. (1908-1975) (1975. december 21.) Orvosi Hetilap, 116. évfolyam, 51. szám, 3016–3017. o.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
