Fodor Bálint

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 15., 06:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))

Fodor Bálint, más neveken Kolozsvári Fodor Bálint, Kolozsvári Crispus Bálint, Valentinus Crispus 16. századi erdélyi evangélikus, majd református pap.

Élete

Fodor István kolozsvári bíró fia volt. 1555-ben a wittenbergi egyetemen tanult.

Fontos szerepet játszott a tordai magyarok református hitre térítésében. Az 1557. június 13-án a Kolozsváron tartott hitvitán a zsinat elítélte Kálmáncsehi Sánta Márton, Szegedi Lajos és Fodor Bálint kálvinista tanait, és Luther Márton tanítását fogadta el. A zsinat elnöke Dávid Ferenc volt. 1558. május 28-án a kolozsvári városi tanács és a százférfiak úgy határoztak, hogy Fodor Bálintot tanítóként alkalmazza. A tisztségre való alkalmasságát Dávid Ferenc, a város akkori főpapja vizsgálta meg.

Epigrammát írt Christian Schesaeushoz, mely ennek Elegia de falsis prophetis... című művével jelent meg (1558).

Művei

Források