Finta Sándor

Finta Sándor, Alexander Finta (Túrkeve, 1881. június 12. – Los Angeles, 1958. augusztus 2.) szobrász- és éremművész.

Életrajz

Elemi iskoláit Túrkevén végezte, ezután a család Nagyváradra költözött. Elvégezte a polgári iskolát, majd a kassai Első Ipariskolában gépésznek tanult, vasúttiszti iskolai képesítést is szerzett. Egy tragikusan végződő családi esemény után börtönbe került Szamosújvárra, ahol az ekkor már Párizsban élő Finta Gergely (Zádory Oszkár) hatására szobrászkodni kezdett, s még szabadulása előtt országos hírnévre tett szert. A börtönből 1913-ban szabadult, Túrkevére költözött, itt megnősült, született egy fia. Részt vett az első világháborúban, ahol megsebesült. Az ország függetlenségének 100. évfordulója alkalmából jelentős köztéri megbízásokat kapott, Szobrai láthatók Nyitrán, Hevesben, Kecskeméten, Csurgón és Budapesten, a Kerepesi temetőben.. 1920-ban második feleségével, Kántor Katával Amerikában telepedett le. Az 1922-ben megrendezett Rio de Janeiró-i világkiállítás szobrász igazgatója volt. Sikert aratott a Rio de Janeiróban álló Erő c. monumentális szobra. Állami megbízásra megtervezte II. Don Pedro, az utolsó brazil császár mauzóleumát. Brazíliai tartózkodása alatt megismerkedett az indiánok életével, s ez új témát jelentett művészetében. 1923-ban feleségével New Yorkba költözött. 1925-ben emlékérmével megnyerte a New York-i Author's Club Walt Whitman pályázatát. Feleségével létrehozta a Finta Stúdiót, rendszeresen kiállítottak New York-i tárlatokon. 1929-ben beválasztották a New York-i Művészeti Akadémia tagjai közé. Az 1930-as években több köztéri alkotását állították fel, amerikai és magyar közéleti személyiségekről, művészekről készített plaketteket. New Yorkban művészeti iskolát alapított, művészeti kritikákat írt. Mint szobrász, hamarosan a legismertebbek egyike lett, pályázatokat nyert és a harmincas évektől a kint élő magyarság egyik szellemi vezetőjeként élénk közéleti tevékenységet is folytatott. Igen sokat tett annak érdekében, hogy Kovács Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse, Amerika-szerte ismertté legyen. 1932-ben megjelent a Herdboy of Hungary (A kisbojtár) című ifjúsági regénye, saját illusztrációival. 1939-ben a Poe Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Hayes kardinálisról készített portréja a New York-i Metropolitan múzeumban látható. 1948-ban megkapta a Club 25 éves fennállására kiadott jubileumi aranyérmet, 1950-ben a Hors Concour kitüntetést. 1956-ban a National Academy of Political Science of America választotta tagjai közé. A többi munkáját végakaratának megfelelően a túrkevei Finta Múzeum őrzi.

Egyéni kiállítások

• 1962 – Finta Múzeum, Túrkeve
• 1965 – Szigligeti Színház, Szolnok
• 1967 – Finta Múzeum, Túrkeve (Finta Gergellyel, állandó kiállítás)
• 1980 – A Finta-család grafikái, Finta Múzeum, Túrkeve
• 1980 – Finta Múzeum, Túrkeve (újrarendezett állandó kiállítás)

Válogatott csoportos kiállítások

• A Százados úti művésztelep 50 éve (1965)
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (1965)

Köztéri művei

• Kossuth szobor(1915, Kondoros)
• Hõsi emlékmű (1916, Nyitra)
• Hõsi emlékmű (1917, Hatvan) Az 1917-ben felavatott katonát ábrázoló szobor volt az első az országban, amely az elsõ világégés elhunytaira emlékezik
• Honvédszobor (1918, Pöstyén)
• Hõsi emlékmű (1918, Heves)
• Hõsi emlékmű (1918, Kecskemét)
• Katona József-emlékmű (1918, Kecskemét)
• Mérei Adolf síremléke (1918, Farkasréti temető)
• Petõfi-mellszobor (1930, Cleveland, Közkönyvtár, USA)
• Whitman-emléktábla (1931, Brooklyn, New York)
• Kováts Mihály ezredes emléktáblája (1940, New York)
• Kossuth-emléktábla (1949, Pittsburgh, Sheraton Hotel, USA)
• Madách-mellszobor (1950, Cleveland)
• Kossuth-emléktábla (1952, St. Louis, USA)
• Kossuth-mellszobor (1954, Los Angeles)
• Kovács Mihály-emléktábla (1955, Charleston, USA).
• A Forradalmi Karhatalmi Bitottság Emléktáblája (1957), felavatták 1996, Budapest, V. ker.Deák Ferenc u. 16-18

Művek közgyűjteményekben

• Finta Múzeum, Túrkeve
• Metropolitan Museum, New York
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Kötetei

• Herdboy Of Hungary / A KISBOJTÁR (R-FORMA KIADÓ 1985)
• Herdboy of Hungary (New York, 1932, saját illusztrációkkal)
• Big Game Hunters (New York, 1936)
• The Secret of the Great Monkey (New York, 1938; Budapest, 1942)
• My Brothers and I (New York, 1940).

Forrás

• Talpalló Piroska: Túrkeve lexikona, Túrkeve, 2000.
• Dr. Bobula Ida: Táltos az ecsegi lápban; Forrás: Dr. Bobula Ida: A magyar nép eredete, 2000. 156-160 old
• Dojcsák Gyõzõ: Amerikai Magyar Történetek – Finta Sándor emléke, 221–230 oldal, Ifjúsági és Lapkiadó, 1985.
• Györffy Lajos–Egri Mária: A Finta művésztestvérek élete és munkássága, Szolnok, 1971.
• Az ecsegi kisbojtár csodás története=Szolnok Megyei Néplap 1981. június 28. 8–9. oldal.
• Tiszai Lajos: In memoriam F.S.=Túrkeve, 1993. augusztus 13.
• Bálint Aladár: A Finta-eset, Nyugat, 1913. augusztus 16.
• Dr. Szendrei J.-Szentiványi Gy.: Magyar Képzőművészeti Lexikona I., Budapest, 1915 (irod.-mal)
• Huszár L.-Procopius B.: Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn, Budapest, 1932
• Fodor M.: A túrkevei Finta Emlékkiállítás, Jászkunság, 1962/12.
• N. Pénzes Éva.: Finták emlékkiállítása Túrkevén, Művészet, 1963/4.
• Lengyel Alfonz.: The Life and Art Alexander Finta, Washington, 1964
• Gosztonyi J.: XX. századi magyar éremművészek külföldön, A Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1971, Budapest, 1972
• Egri Mária: (kat., bev. tan., Túrkeve, 1977)
• Mártonvölgyi L.: Finták szlovákiai emlékei, Jászkunság, 1981/8.