Fenyvesi Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyvesi Csaba
Személyes adatok
Születési dátum 1943. április 14. (70 éves)
Születési hely Budapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Fegyvernem Párbajtőr, tőr
Klub Budapesti VSC (1958–1980)
Edző Váry Attila, Bay Béla
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1968, Mexikóváros
Párbajtőr csapat
arany
1972, München
Párbajtőr egyéni
arany
1972, München
Párbajtőr csapat
Világbajnokság
bronz
1967, Montreal
Párbajtőr csapat
ezüst
1969, Havanna
Párbajtőr csapat
arany
1970, Ankara
Párbajtőr csapat
bronz
1970, Ankara
Párbajtőr egyéni
arany
1971, Bécs
Párbajtőr csapat
ezüst
1973, Göteborg
Párbajtőr csapat
bronz
1975, Budapest
Párbajtőr csapat
arany
1978, Hamburg
Párbajtőr csapat
Magyar bajnokság
arany
1964
Tőr csapat
ezüst
1967
Tőr egyéni
bronz
1967
Párbajtőr egyéni
arany
1968
Párbajtőr csapat
arany
1969
Tőr csapat
ezüst
1970
Párbajtőr egyéni
ezüst
1970
Tőr egyéni
arany
1971
Tőr csapat
arany
1972
Tőr egyéni
arany
1972
Tőr csapat
arany
1972
Párbajtőr csapat
ezüst
1972
Párbajtőr egyéni
arany
1973
Párbajtőr egyéni
arany
1973
Párbajtőr csapat
arany
1974
Párbajtőr csapat
arany
1975
Párbajtőr egyéni
arany
1975
Párbajtőr csapat
ezüst
1975
Tőr egyéni
arany
1976
Párbajtőr csapat
arany
1977
Párbajtőr csapat
arany
1978
Párbajtőr csapat
bronz
1978
Párbajtőr egyéni

Fenyvesi Csaba (Budapest, 1943. április 14. –) háromszoros olimpiai bajnok vívó, orvos, rákkutató, sportvezető.

Tartalomjegyzék

Sportolói és sportvezetői pályafutása[szerkesztés]

1958-tól a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vívója volt. Tőr- és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, 1967-től 1979-ig mindkét fegyvernemben magyar válogatott volt, de kiemelkedő eredményeket párbajtőrvívásban ért el. Három olimpián vett részt, ahol összesen egy egyéni és két csapat olimpiai bajnoki címet nyert. Ezzel ő a nyári olimpiák történetének nyolcadik legeredményesebb magyar vívója, illetve – a négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző után – a második legeredményesebb párbajtőrvívója. A világbajnokságokon összesen nyolc érmet nyert, legjobb egyéni eredményét 1970-ben, Ankarában érte el, ahol a harmadik helyen végzett. 1972-ben az év vívójának választották. Az aktív sportolást 1980-ban fejezte be.

1986-tól 1993-ig a BVSC vívószakosztályának elnöke, illetve 1989-től 1993-ig a Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja volt. 2001-től a BVSC és a válogatott párbajtőr szakágának fegyvernemi menedzsere lett. 2011-től Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökségi tagja lett.

Sporteredményei[szerkesztés]

  • párbajtőrvívásban:
    • háromszoros olimpiai bajnok (egyéni: 1972 ; csapat: 1968, 1972)
    • olimpiai 4. helyezett (csapat: 1976)
    • háromszoros világbajnok (csapat: 1970, 1971, 1978)
    • kétszeres világbajnoki 2. helyezett (csapat: 1969, 1973)
    • háromszoros világbajnoki 3. helyezett (egyéni: 1970 ; csapat: 1967, 1975)
    • kétszeres világbajnoki 4. helyezett (egyéni: 1973 ; csapat: 1977)
    • világbajnoki 5. helyezett (egyéni: 1967)
    • háromszoros BEK-győztes (1974–1976)
    • tízszeres magyar bajnok (egyéni: 1973, 1975 ; csapat: 1968, 1972–1978)
  • tőrvívásban:
    • olimpiai 4. helyezett (csapat: 1972)
    • világbajnoki 6. helyezett (csapat: 1967)
    • ötszörös magyar bajnok (egyéni: 1972 ; csapat: 1964, 1969, 1971, 1972)

Orvosi pályafutása[szerkesztés]

1968-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi oklevelet szerzett, majd sebész szakorvosi vizsgát tett. Pályáját a MÁV Kórház kórboncnokaként és alorvosaként kezdte, majd 1974-től rákkutató sebész szakorvos és klinikai adjunktus lett. Sportpályafutása befejezése után az amerikai Egyesült Virginia Rákkutató Intézet vendégkutatója volt. Jelentős eredményeket ért el a daganatsebészetben. 1994-től egy amerikai alapítvány rákkutató intézetének orvos-igazgatója lett.

Díjai, Elismerései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]