Fenotípus
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Egy egyed fenotípusán érthetjük teljes fizikai megjelenését, vagy egy specifikus jelleg megjelenését, úgy mint a szemszín, amely variálódik az egyedek között. A fenotípust a genotípus, vagy az egyed kromoszómáin hordozott allélek jelenléte alapján határozhatjuk meg. A fenotípus a legtöbb esetben számos géntől és a környezeti hatásoktól együttesen függ. Azonban nem minden allél jelenlétéből lehet következtetni a fenotípusra.
Mivel fenotípust jelentősen könnyebb meghatározni, mint genotípust (hiszen nem igényel szekvenálást, vagy komolyabb kémiai műveleteket), ezért a klasszikus genetika a gének funkciójának megismerésére a fenotípus vizsgálatát alkalmazza. Ebből kiindulva, csak a genetikusok tudtak levezetni külső jellegből öröklődési mintázatokat a molekuláris biológia ismerete nélkül.
A feno- és genotípus közötti összefüggést leggyakrabban a következő egyenlettel szemléltetik:
- genotípus + környezet → fenotípus
Egy kissé pontosabb összefüggés:
- genotípus + környezet + véletlen-variációk → fenotípus
A fenotípus jelentőségének demonstrálására megfelelő példa lehet a Drosophila melanogaster gyümölcslégy, melynek szemszáma annyira variálódhat a bal és jobb oldala között egy egyedben, amennyire a genotípusok variálódhatnak.
A fenotípus tehát lényegében bármely kimutatható (szerkezeti, biokémikus, élettani vagy pszichológiai) jellege egy egyednek, amelyet a genotípusa és a környezeti hatások interakciója határoz meg.
