Fekete özvegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fekete özvegy
Európai fekete özvegy (Latrodectus tridecimguttatus)

Európai fekete özvegy
(Latrodectus tridecimguttatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Araneoidea
Család: Törpepókfélék (Theridiidae)
Nem: Latrodectus
Walckenaer, 1805
Típusfaj
Latrodectus tredecimguttatus
Fajok

lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fekete özvegy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete özvegy témájú kategóriát.

A fekete özvegy (Latrodectus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjéhez, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjéhez és a törpepókfélék (Theridiidae) családjához tartozó nem.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekete özvegy a világ minden melegebb éghajlatú területén előfordul. Némely faj elterjedési területe kiszélesedett az ember közreműködésével, például egyes gyümölcsök kivitelével. A Latrodectus nem tagjai széles körben elterjedtek, látszólag nem szorulnak védelemre.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény 25 milliméteres, a hím lényegesen kisebb. A pók potroha selymes fekete fényű, rajta élénkpiros, gyakran homokóra alakra emlékeztető rajzolat található. A felületes szemlélő számára a különböző fajok nagyon hasonlítanak egymásra. A hím potroha kecsesebb és finomabb rajzolatú. A szövőszemölcsök a potroh végén találhatók; ezek termelik a selyemfonalat, melyből hálót és kokont sző az állat, illetve becsomagolja vele áldozatát. A tapogatólábak, „állábak” a fej elülső részén; ezekkel adja át a hím párzás közben a spermacsomagot a nősténynek. A pók a csáprágók segítségével döfi át az áldozat testét, mérget, illetve emésztőnedveket juttatva belé. Méreganyaga idegméreg; az emberre veszélyes, de csak ritkán halálos. A nőstény lába fekete és vékony, egy pár tüskével ellátott. A hímé narancsszínű és sötéten sávozott.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekete özvegy magányosan él. Hálója rendezetlennek néz ki. Tápláléka legyek, lepkék, hangyák, bogarak és más pókok. Fogságban több évig, a szabad természetben rendszerint csak egy évig él.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak a meleg évszakban van. A hím óvatosan közeledik a nőstény hálójához, és a háló fonalainak egyikét megrántva jelenti be érkezését. Ha a nőstény jó „hangulatban” van, magához engedi. De mivel könnyen megváltozhat a nőstény kedélyállapota, a hím sebesen körbefonja - „behálózza” - és párzik vele. A párzást követően a nőstény a hímtől kapott spermacsomaggal több adag petét is megtermékenyít. Gyakran párzás után vagy közben a nőstény megöli és elfogyasztja a hímet. A petéket az „özvegy” szövedékbe burkolja. Ezt felfüggeszti a hálójában. Az ivadékoknál nyomban a kikelésük után megmutatkozik az anyjukéval azonos gyilkos természet. Mielőtt szétszélednének a fészekből, megpróbálnak végezni egymással. Ha az anya éppen éhes, egyet-kettőt maga is elfogyaszthat közülük.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetségbe mintegy 31 faj tartozik.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Charlie Bood: A természet csodái. Interprint KFT 1988. ISBN 9630261405