Farkincás-rokonúak
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||||||||||||
|
szövegben | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Farkincás-rokonúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Farkincás-rokonúak témájú kategóriát. |
A farkincás-rokonúak avagy farkincásboglárkák (Eumaeini) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe sorolt boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjának egyik nemzetsége egy alnemzetséggel és mintegy 120, alnemzetségbe nem sorolt nemmel.
Egy, az általunk alkalmazottól eltérő, de Magyarországon széles körben elfogadott felosztás[1] szerint a nemzetség nem a tűzlepkék (Lycaeninae), hanem a csücsköslepkék (farkröpérformák, Theclinae) alcsaládjába tartozik.[2]
Magyarországi fajok
[szerkesztés]A Magyar Természettudományi Múzeum nyilvántartásában[2] a nemzetségnek hat, hazánkban honos faja szerepel:
- zöldfonákú lepke (zöldfonákú farkincás, zöldfonákú farkincásboglárka, Callophrys rubi L., 1758)
- szilva-farkincásboglárka (szilva farkincás, szilvafalepke, Satyrium pruni L., 1758)
- törpe farkincás-boglárka (törpe farkincás, akáclepke, Satyrium acaciae Fabricius, 1787)
- tölgy-farkincásbogárka (tölgy farkincás, cserfalepke, Satyrium ilicis Esper, 1779)
- kökény-farkincásboglárka (kökény farkincás, kökénylepke, Satyrium spini Denis & Schiff., 1775)
- w-betűs lepke (W–betűs farkincás, Satyrium w–album Knoch, 1782)
Rendszertani felosztásuk
[szerkesztés]1. Calycopidina (Duarte & Robbins, 2010) alnemzetség 13 nemmel:
- Arumecla
- Arzecla
- Badecla
- Calycopis
- Camissecla
- Electrostrymon
- Hypostrymon
- Kisutam
- Lamprospilus
- Pseudolycaena
- Rubroserrata
- Siderus
- Ziegleria
2. Alnemzetségbe nem sorolt nemek:
- Ahlbergia
- Airamanna
- Allosmaitia
- Angulopis
- Annamaria
- Antephrys
- Apophrys
- Apuecla
- Arawacus
- Arcas
- Armenia
- Atlides
- Aubergina
- Balintus
- Beatheclus
- Bistonina
- Brangas
- Brevianta
- Busbiina
- Caerofethra
- Callipsyche
- Callophrys
- Celmia
- Chalybs
- Chlorostrymon
- Chopinia
- Cisincisalia
- Cissatsuma
- Contrafacia
- Cryptaenota
- Cyanophrys
- Dabreras
- Dicya
- Endymion
- Enos
- Epula
- Erora
- Eucharia
- Eumaea
- Eumaeus
- Eumenia
- Evenus
- Exorbaetta
- Falerinota
- Gargina
- Gigantorubra
- Harkenclenus
- Hypostrymon
- Ianusanta
- Iaspis
- Ignata
- Incisalia
- Ipidecla
- Ipocia
- Jagiello
- Janthecla
- Johnsonita
- Kolana
- Lamasina
- Lamprospilus
- Laothus
- Lathecla
- Loranthomitoura
- Macusia
- Magnastigma
- Marachina
- Megathecla
- Mesacyonophrys
- Mesocyanophrys
- Micandra
- Michaelus
- Ministrymon
- Mithras
- Mitoura
- Neolycaena
- Nesiostrymon
- Nicolaea
- Novosatsuma
- Ocaria
- Oenomaus
- Olynthus
- Ostrinotes
- Paiwarria
- Panthiades
- Paracyanophrys
- Paraspiculatus
- Parrhasius
- Penaincisalia
- Phaeostrymon
- Phothecla
- Plesiocyanophrys
- Podanotum
- Poetukulunma
- Porthecla
- Pseudolycaena
- Radissima
- Rekoa
- Rhamma
- Riojana
- Salazaria
- Sandia
- Satyrium
- Semonina
- Siderus
- Strephonota
- Strymon
- Symbiopsis
- Temecla
- Terenthina
- Thaeides
- Theclopsis
- Theorema
- Thepytus
- Thereus
- Theritas
- Thestius
- Timaeta
- Tmolus
- Trichonis
- Trochusinus
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PILISI DOLOMITKOPÁROK ÉS FEKETEFENYVESEK NAPPALI LEPKE-FAUNÁJA
- ↑ a b Bálint Zsolt, Gubányi András és Pitter Gábor: Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa. [2014. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 11.)
