Fallout

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fallout
Fejlesztő Black Isle
Kiadó Interplay
Rendező Feargus Urquhart
Tervező Christopher Taylor
Tim Cain
Motor Fallout
Platformok Microsoft Windows
Mac OS
MS-DOS
Kiadási dátum 1997. szeptember 30.
Műfaj szerepjáték
Játékmódok egyjátékos
Adathordozó CD-ROM
Steam

A Fallout egy számítógépes szerepjáték, melynek az ötletgazdája és producere Tim Cain, kiadója az Interplay, és 1997-ben jelent meg. Bár a cselekmény a XXII. század során játszódik, a játék szellemi alapját a második világháború és az ötvenes években Amerikára jellemző atomháborús hangulat adja (az angol fallout szó jelentése: radioaktív csapadék). A játékot sokan a Commodore-korszakban megjelent Wasteland folytatásának tekintették, azonban mivel a névjogok az Electronic Arts tulajdonában maradtak, ezért kisebb átfedésektől eltekintve teljesen más univerzumban játszódik a két játék. A Fallout hatalmas siker lett a játékosok körében, ezért később több folytatása is készült.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fallout egyik fejlesztője, Chris Avellone készítette el a játékban megtalálható utalások és a játékosok által feltett kérdések alapján a Fallout Bibliát, mely tartalmaz egy idővonalat, amely a teljes univerzum történéseit tartalmazza.[1]

A háttérsztori szerint a hidegháború nem torkollott soha tragédiába, hanem egyszer csak minden átmenet nélkül véget ért. Azonban 2052-ben a természeti kincsek kiapadásával elindul a Nyersanyagháború. Az ENSZ feloszlik, az USA-ban titokzatos járvány dúl, Kanadát annektálják, Kína pedig világuralomra tör. Ezen események egyenes következménye lett, hogy a Nyersanyagháború 2077-ben átalakult a Nagy Háborúvá. Nem egészen két óra alatt zajlott le az egész, de a Föld lakosságának nagy része elpusztult, és az egész bolygó sivatagos pusztasággá vált.

A játékos által irányított karakter a leszármazottja azoknak az embereknek, akik a háború kezdetén a Menedékeknek nevezett, az USA kormánya által épített óvóhelyekbe költöztek. A főhőst a külvilágban csak Menedéklakó néven ismerték. A tényleges események 2161-ben indulnak, Dél-Kalifornia területén, a 13-as Menedékben. Az óvóhely vízellátásáért felelős víztisztító chip meghibásodott, és nincs se tartalék chip, se módszer a kiváltására. A 13-as Menedék Felvigyázója minket bíz meg a feladattal, hogy bármi áron, de kerítsünk valahonnan egy újat. Majd nekünk adja a PipBoy 2000 névre hallgató hordozható kéziszámítógépet, melyben szerepel Kalifornia térképe, és az első lehetséges célpont, a közeli 15-ös Menedék.

Százötven nap áll rendelkezésünkre, ennyi időre elég ugyanis a víztartalék. Ezt hetven nappal meghosszabbíthatjuk, ha a külvilágban kereskedőktől vásárolunk még. Azonban a chip utáni kutatás közben sötét gaztettekre derül fény. Egy mutáns, aki a Mester névre hallgat (azelőtt Richard Greyként ismerték), titokban azon mesterkedik, hogy egy elhagyatott katonai bázison talált háború előtti vírussal, a Fejlett Evolúciós Vírussal (FEV) minden embert hatalmas izomkolosszussá, szupermutánssá alakítson, hogy mindenki egyenlő legyen a Földön, ám titokban világuralmi terveket is szövöget, és az egészet az Egység elnevezésű szekta álcája mögé bújtatja. Fedőszervük a Katedrális Gyermekeinek egyháza, mely sorra gyűjti be a delikvenseket. A játékos célja végezni a Mesterrel és elpusztítani a szupermutánsokat előállító katonai bázist.

Ha a játékos nem teljesíti 500 napon belül a küldetést, akkor a mutáns hadsereg felfedezi a Menedéket, és elpusztítja azt. Ez az idő 400 napra rövidül, amennyiben vizet vett a kereskedőktől. Ugyanígy a rossz befejezést hozza elő az a választásunk is, hogy csatlakozunk a mutáns sereghez.

Az 1.1-es patch telepítése után a mutánsok csak akkor fedezhetik fel a menedéket, ha a játékos előzetesen vizet vett a kereskedőktől.

A Mester elpusztítása és a katonai bázis felrobbantása tetszés szerinti sorrendben megvalósítható. A játék befejezése mindenképpen negatív lesz. A Felvigyázó elmondja, hogy a kinti élet mássá tett minket, veszélyesek lehetünk a benti egyensúlyra. Éppen ezért úgy döntött, hogy kiutasít minket.

A Fallout 2-ben kiderül, hogy senki nem tudja, ki kezdte az atomháborút. Annyi utalás van a játékban, hogy valószínűleg unatkozó mesterséges intelligenciák műve lehet a dolog. Ezt bizonyítja Sierra Army Depot AI-ja, Skynet; valamint San Franciscóban az Acél Testvérisége számítógépe.

Játékmenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fallout világában egy adott területen (a poszt-nukleáris Dél-Kaliforniában) kell teljesítenünk a küldetéseket. Itt számos apróbb település, városka, vagy kommuna található, ahol valós időben telnek az események. Egy-egy küldetés gyakran többféleképpen is megoldható, némelyik megoldás "jó" vagy éppen "gonosz". A játékos tetteinek következményei is vannak, amelyeket többnyire a játék végén a befejező képsorokban láthatunk.

A harcok során a játék körökre osztott üzemmódba vált, melynek során az egyes akciók végrehajtásához akciópontokra van szükség. A játékos által egy körben felhasználható akciópontok mennyisége és a cselekvések költsége mindig az adott karakter függvénye. Ezen képzettség később is fejleszthető, mivel az egyes képzettségek használatáért és a küldetések megoldásáért tapasztalati pontokat kap a játékos, mely segítségével legfeljebb 21. szintű lehet.

Az egyes képzettségekhez képest az alaptulajdonságokat az ún. SPECIAL-rendszer szabja meg. Ezek: az erő, az érzékelés, az állóképesség, a karizma, az intelligencia, az ügyesség, és a szerencse. Ezek a karaktergeneráláskor állíthatóak be 1-10 közötti értékben, 5 bónuszpont felhasználásával, de játék közben is lehetőség van a változtatásra.

kalandozásaink során nem-játékos karakterek (NPC-k) is velünk tarthatnak. Ezek száma nincs limitálva, ám a velük való interakció meglehetősen korlátozott.

Helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fallout legtöbb városa (például Junktown, Shady Sands) nem létezik a valóságban. Viszont például Los Angeles is megtalálható benne, igaz, nem abban a formában, ahogy mi ismerjük. Necropolis városa pedig Bakersfieldként található meg az amerikai térképeken.

A játék hangulata rengeteget merít a Mad Max című mozifilm hangulatából. Például az egyik elsőként megszerezhető páncél egy olyan bőrdzseki, melyet Mel Gibson viselt a Mad Max 2-ben. Ráadásul a játékos társául szegődő kutyát Dogmeat-nek nevezik.

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fallout 2001-ben minden idők negyedik legjobb játéka lett a PC Gamer újság szavazásán. Az IGN Top 100-as listáján 55. lett, a GameSpot pedig a hónap játékává választotta. Hazánkban is nagy sikere volt, számtalan Hónap Játéka-címet szerzett. 1999 októberében az első, 2000 júniusában pedig a második rész megjelent a PC Guru teljes játékmellékleteként.

Hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék sokat merít az ötvenes években divatos szuperhős-regényekből, fantasztikus képregényekből. Például a számítógépek vákuumcsővel működnek, nem pedig tranzisztorral, és az energiafegyverek is a Flash Gordonból valóknak néznek ki. A Menedéklakó jellegzetes öltözéke a kék kezeslábas, melyen sárga színű csíkok találhatók. A 13-as Menedék sajátossága, hogy a Menedék száma megtalálható a hátulján.

A Fallout menüje és karaktergenerálója is követi a játékra jellemző retro-futurista stílust. A menü a korabeli reklámokra hasonlít, a karaktergenerálás pedig olyan, mint amit a Monopolyból szedtek elő.

A két játék híres továbbá az elrejtett easter egg-ekről, melyek rendszerint egy-egy filmes utalást tartalmaznak. Ám a második rész megjelenésekor néhány rajongó zúgolódni kezdett, hogy a túl sok poénos jelenet csökkenti a beleélést a sztoriba.

A játék során társunkká szegődhet Tycho, a ranger, aki elmeséli nekünk, hogy az ő nagyapja, Fat Freddy is ranger volt annak idején. Az említett karakter a Wasteland című játékban is szerepelt, mint a Sivatagi Rangerek vezetője. A két játék között egyébként is van néhány lazább összefüggés, hiszen a Wasteland tekinthető a Fallout szellemi elődjének.

Bevezető képsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék egy rövid videóval indul, mely átugorható, de mindenképpen érdemes megnézni.

Az első jelenet egy tévétől távolodós rész, miközben a háttérben a Maybe szól a The Ink Spots-tól. (csak az amerikai verzióban, az európai változatban jogi problémák miatt hangulatfestő instrumentális zene hallható) A hírekben éppen Kanada leigázását mutatják, majd Mr. Handy és autós reklámot láthatunk. Végül a háttérben megjelenik a porig rombolt város képe, majd a tévé kikapcsol.

Ezután következik a történések rövid vázolása Ron Perlman előadásában. Itt hangzik el először a híres mondás: Háború. A háború sosem változik.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az intro alatt szóló zene a Maybe a The Ink Spotstól. Eredetileg az I Don't Want To Set The World On Fire című szerzeményüket akarták, de jogi okokból ez nem sikerülhetett. Csak később, a Fallout 3 előzetesében bukkan fel újra ez a szám.
    • Maga a Maybe egyébként egy 1935-ös szám.
  • Ha a Hub-ban megöljük Kenny rendőrt, akkor a következő szöveg bukkan fel: „Te jó ég, megölték Kennyt! Szemetek!” Ez egy utalás a South Park című rajzfilmsorozatra.
  • Ha a Shift billentyű lenyomásával kattintunk a stáblista gombjára, akkor a fejlesztők humoros beszólásait olvashatjuk.
  • A Mentát nevű drog a Dűne univerzumból kapta a nevét.
  • A brahmin névre hallgató kétfejű tehenek nevüket a hinduizmusból kapták (a brahman szó elferdítéseként). A kétfejű tehén ötlete is innen származik.
  • A játék régebbi verziójának CD-jén található egy bónusz képernyőkímélő és a játék egy 1994-es prototípusa.
  • Három kulcsfigura, Tim Cain vezetésével távozott az Interplaytől, és megalapították a Troika Gamest. Sajnos azonban 2005 szeptemberében csődbe mentek.
    • Arcanum című játékukban utalást tesznek a brahminokra, mint amik egy távoli sivatagból érkeztek.
  • Egy sivatagbeli véletlen találkozás során lezuhant UFO-ra bukkanhatunk, halott űrlényekkel. Egy sugárfegyver és Elvis fotója található mellettük, és ekkor megjelenik egy szöveg: Tudtuk, hogy léteznek!
  • „Háború. A háború sosem változik.” Ez a mondat az egyetlen, mely közös a Fallout összes epizódjában.
  • A Nuka Cola a Coca-Cola posztnukleáris kori változata.
  • A Red Ryder BB Gun nevű fegyver a játék mindkét részében felbukkan. Ez szintén egy visszautalás a Wastelandre, illetve a Karácsonyi történet című filmre, amelynek a főszereplője csak ezt a puskát kérte karácsonyra.
  • A játék fejlesztésének egy idejében úgy gondolták, hogy ha a játékos Junktownban segít Killiannek megölni Gizmót, akkor ezután egyeduralmával totális rendőrállamot vezetne be. Viszont ha Gizmo felbérlésére Killiant ölte volna meg, akkor Gizmo felvirágoztatta volna a várost. Erkölcsi-morális okokból azonban ezt a részt kihagyták.
  • Egy .223-as pisztolyt kaphatunk a Hubban Irwintől, ha segítünk a gazfickóktól megmenteni a farmját. Ennek a fegyvernek a pontosan ugyanígy kinéző eredeti változata a Blade Runner című filmben szerepelt.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]