Falk Bálint
| Falk Bálint | |
| Esztergom polgármestere | |
| Hivatali idő 1808. július 30. – 1809. augusztus 10. | |
| Utód | Kollár Antal |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 19. század nem ismert |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus |
Falk Bálint Esztergom szabad királyi város első polgármestere volt 1808–1809-ben.[1]
A polgármesteri tisztség előtt[szerkesztés]
A város a 18. század során háromszor kapott kiváltságlevelet, ami Esztergomot megerősítette régi jogaiban. 1710-ben tartották első tisztújító közgyűlést. Esztergomot ekkor még egy 12 fős belső és egy 40 fős külső tanács irányította, ám ezek létszáma folyamatosan nőtt az évszázadok alatt.[2] A város élén 1808-ig bíró állt, ekkor az Udvari Kamara rendelete engedélyezte a polgármesteri tisztség bevezetését.
Élete[szerkesztés]
Falk születési és halálozási adatai ismeretlenek. 1775-ben már a külső tanács, vagy más néven a néptribunus szószólója volt. 1794 és 98 között kapitány volt, 1802 és 1805 között főbíró és a város országgyűlési követe, bár 1807-től az országgyűlésben Muzsik Ferenc helyettesítette.[3] Ugyanebben az évben lett a belső tanács tagja. 1808-ban jelent meg a polgármesteri tisztség, ekkor Falk mellett, Muzsik Ferenc és Szloboda Ferenc tanácsbéliek is jelöltették magukat. A szavazatok többségét Falk szerezte meg a július 7-i választásokon, ami után harangszó mellett a belvárosi plébániatemplomba vonultak, ahol a bíró és az újonnan megválasztott polgármester letették esküjüket. Ezt a gyakorlatot 1818-ig követték, utána felsőbb parancsra a „Tanács-Házban” tették le az esküt a város új vezetői. Falk mindössze egy évig volt hivatalban, és ezalatt több vétséget követett el. Tisztázatlan körülmények között adta bérbe a városi kompot és saját házát, sorozatos problémák voltak örökösödési perekkel és azok kamataival. A városi levéltárból több irat is eltűnt, amik csak halála után kerültek elő. 1813-ban a kamarás panasza miatt „a néhai Falk Bálint úrnak a városnál lévő pénzét bírói zár alá vették”. Fia, János később szintén polgármester lett.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pifkó Péter, Zachar Anna. Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950-ig. ESztergom: Esztergom Város Önkormányzata, 55.. o. (2000). Hozzáférés ideje: 2016. május 15.
- ↑ Annales Strigonienses 1994, 171. o.
- ↑ Borovszky Samu: Esztergom vármegye 394. o.
Források[szerkesztés]
- Dr. Magyar György: Esztergom polgármesterei 1808-1990