Engerth Vilmos
| Engerth Vilmos | |
| Született | 1818. január 1. Teschen |
| Elhunyt | 1884. január 1. Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festő, litográfus, egyetemi tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Engerth Vilmos (Teschen, 1818. január 1. – Budapest, 1884. január 1.)[1] festő, litográfus, műegyetemi tanár.
Élete[szerkesztés]
Édesapja Engerth János díszletfestő volt, nála és a bécsi Művészeti Akadémián tanult. Visszatérve Pestre, eleinte főleg miniatűr arcképfestéssel foglalkozott. 1849. november 19-én a budai József-ipartanodához rajztanítóvá nevezték ki. Mikor utóbb az ipartanoda műegyetemmé alakult át (1857), Engerthet átvették a műegyetem tanári karába és a műszaki és ornamentális rajz tanításával bízták meg. Itt 1869-től a rajztanszék rendes tanára volt egészen haláláig. Engerth az 1840-es és 1860-as években gyakran állított ki a pesti műegylet kiállításain, ahol egyébként a zsűrinek is tagja volt. Az 1850-es évek végén a Dorottya utcában rajziskolát nyitott és 1859-ben rajzmintákat adott ki. Elsősorban arcképeket festett, de több kőrajzot is készített. Elhunyt 1884. január 1-jén, élete 66., házassága 30., állami szolgálatának 34. évében idült hurutos tüdőlob következtében. Örök nyugalomra helyezték 1884. január 3-án délután a Kerepesi úti sírkertben római katolikus szertartás szerint. Felesége Zanka/Zankó Constantia volt.
A pesti műegylet kiállításain következő műveivel vett részt:
- 1841. évi kiáll.: Két miniatűr arckép. 1842. évi kiáll.: Két akvarell arckép és egy kolostor c. ionrajz.
- 1844. évi kiáll.: Arabeskek, akvarell. — Csigalépcső, tusfestmény. — Hét darab akvarell arckép.
- 1846. évi kiáll.: Két akvarell arckép.
- 1847. évi kiáll.: Gyömrői tájkép, akvarell.
- 1861. máj.—jún. kiáll.: Templom, akvarell.
- 1863. okt.—nov. kiáll.: A pesti műegylet 1864. évi műlapja.
- 1865. máj.—jún. kiáll.: A pesti műegylet 1865. évi műlapja.
Kőrajzai[szerkesztés]
- G. Teleki Sámuel gyömrői palotája. Folio. Jelzése: Term. után fest. és kőre metsz. Engerth V. (1846.)
- István főherceg nádor születésnapjának ünneplése Aradon, 1847. szeptember 14-én. Folio. Felirata: István Császári Királyi Fő Herczegségének Magyar Ország fenséges Helytartójának. Hazánk érdekében tett dicső körutazása alkalmával f. é. szent Mihály hó 14-kén Aradon tartott születésnapi ünnepélye emlékrajzát kiadta és / ő Császári királyi / Fő-Herczegsége Fenséges István Magyar Ország Nádorának / legmélyebb tisztelettel ajánlja Engerth Vilmos.
- Aratási jelenet. Markó Károly festménye után. Folio. A pesti műegylet 1864. évi műlapja.
- Mária királynő és Erzsébet Nagy Lajos sírjánál. Liezen-Mayer Sándor festménye után. Folio. A pesti műegylet 1865. évi műlapja.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915) 441-442. old.
- Első Magyar Festményszakértő Iroda Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gyászjelentése
További információk[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
