Ellenkultúra

Az ellenkultúra az aktuálisan fennálló társadalmi berendezkedéssel szembeforduló olyan szubkultúra (kulturális irányzat), mely – a rendszerrel történő szembefordulásából kifolyólag – mindig hordoz magában politikai felhangot is. Célja az aktuális rendszernél – saját belátása szerint – jobb rendszer kiépítése, vagy a fennálló jobbítása, javítása, igazságosabbá tétele. Az ellenkultúrák leginkább a 19–20. században váltak igazán meghatározó mozgalmakká. Az első ilyen igazán meghatározó, ellenkultúrának nevezhető mozgalom a 19. század közepe-vége felé megszületett munkásmozgalom volt, mely hamar összefonódott a kommunizmussal, illetve a többi baloldali, főként radikális politikai ideológiával.

A kifejezést először John Milton Yinger amerikai szociológus használta egy 1960-as elemzésében. Az ellenkultúrát gyakorta keverik, vagy – helytelenül – szinonimaként használják a szubkultúra szóval, mely azonban nem hordoz magában politikai töltetet.

A már említett munkásmozgalom mellett ahhoz hasonló „általános” (mint a afroamerikai polgárjogi mozgalom, vagy a szexuális forradalom), illetve attól eltérően egyes generációkhoz kapcsolható (mint a Beatnemzedék, vagy a hippi mozgalom) ellenkultúrák is léteztek, léteznek. Utóbbiak az adott generációval együtt fakulnak, múlnak el.

Források

• Taylor, R. L.: Subcultures and Countercultures. In: The Encyclopedia of Language and Linguistics. Volume 8. Editor-in-Chief R. E. Asher. Coordinating Editor J. M. Y. Simpson. Oxford–New York–Seoul–Tokyo, Pergamon Press, 1994. 4385–90 (magyar fordítás 3 részben: 1, 2, 3)

Irodalom

• John Milton Yinger: Countercultures, 1982, Free Press, New York.
• Ken Goffman: Counterculture Through the Ages, 2004, Villard Books, ISBN 0-375-50758-2
• Joseph Heath és Andrew Potter: Nation of Rebels: Why Counterculture Became Consumer Culture, 2004, Collins Books, ISBN 0-06-074586-X
• Theodore Roszak:The Making of a Counter Culture, 1969 Garden City, N.Y., Doubleday, ISBN 9780520201224
• Bíró Dávid: Ellenkultúra Amerikában : Tények, szociológiai értékelések, 1987, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, ISBN 963-281-745-1 [1]
• Bíró Dávid: „Az ellenkultúra ideológusai” In: Szociológia, 1980/3-4
• Ungvári Tamás: A rock mesterei. Az ellenkultúra kulturtörténete; Zeneműkiadó, Bp., 1974
• Theodore Roszak: Ellenkultúra születik. Gondolatok a technokratikus társadalomról és ifjú ellenzékéről, 1-2.; Népművelési Intézet, Bp., 1980
• Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években; 2. jav. kiad.; Noran, Bp., 2004
• Havasréti József: Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban; Typotex, Bp., 2006 (Kommunikációkutatás)
• 68 kísértése. Írások az ellenkultúráról és örökségéről; szerk. Barcsi Tamás, Szabó Gábor; Jószöveg Műhely, Bp., 2008
• Norbert Frei: 1968. Diáklázadások és globális tiltakozás; ford. Győri László; Corvina, Bp., 2008
• 1968: Kelet-Európa és a világ; szerk. Bartha Eszter, Krausz Tamás; L'Harmattan–ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, Bp., 2009 (Kelet-európai tanulmányok)
• Barcsi Tamás: A kivonulás mint lázadás. A kultúrától az ellenkultúráig, avagy a megtalált szabadság; Publikon, Pécs, 2012
• Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben. Marginalitástörténeti vázlatok; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2016 (Tiszatáj könyvek)
• Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban. Gyűjtemények története; szerk. Apor Péter; MTA BTK TTI, Bp., 2018 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
• Koszits Attila: Pécs Underground ’80. Ellenkultúra, progresszív és avantgárd tendenciák; 2020