Elektrosztatikus motor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az elektrosztatikus motor vagy kondenzátor motor egy olyan típusú villanymotor, amely az elektromos töltés-ek vonzása és taszítása alapján működik. Általában, az elektrosztatikus motorok a hagyományos tekercs-alapú motorok duális párjai. Tipikusan nagyfeszültségű tápegységgel működnek, azonban a kicsi motorok alacsonyabb feszültséggel működnek.

A hagyományos elektromos motorok a mágneses vonzás és taszítás alapján működnek és nagy áram és kis feszültség jellemző rájuk.

Az első elektrosztatikus motort Benjamin Franklin és Andrew Gordon fejlesztette ki az 1750-es években.

Manapság az elektrosztatikus motort leggyakrabban a MEMS ( mikro-elektromechanikai rendszer) rendszerekben alkalmazzák, ahol az alkalmazott feszültség 100 V alatt van és a mozgó alkatrészek jóval könnyebbek, mint egy konvencionális villanymotor vasmagja és tekercsei.[forrás?]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az electrostatic motor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.