Elektromos hegedű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Jordan-féle 5 húros elektromos hegedű

Az elektromos hegedű egy rezonátor test nélküli vonós hangszer, amelyen a hegedűvel megegyező módon lehet játszani. A hangszer elektronikus erősítés nélküli saját hangereje elhanyagolható, mivel a húrok önmagukban rossz hangsugárzók. Ezért nevezik az ilyen hegedűt néma hegedűnek is. Az elektromos hegedű kifejezést használják az elektronikus hangszedővel felszerelt hegedűre is, de általánosságban a tisztán elektromos hangszert jelöli.

A legtöbb elektronikus húros hangszer tömör testtel rendelkezik, így a test a hangsugárzásban nem vesz részt. A hangszerre jellemző hangszínt, elektronikus szűrők segítségével lehet kialakítani, és a hang kisugárzását, valamint erősítését is elektronikus eszközökkel kell megoldani (általában elektrodinamikus hangszóróval). Míg az akusztikus hegedű hangszínét főképp a rezonáló test méretei és megmunkálása (az F-lyukak mérete és elhelyezése a tetőn, és a lélek elhelyezése a testben) határozzák meg, az elektromos hegedűre jellemző hangszínt a hangszedő típusa és elhelyezése, valamint az elektronikus erősítő berendezés, és a hangsugárzó karakterisztikái határozzák meg. Effektezés nélkül ez jóval élesebb, nyersebb hangzású mint az akusztikus hegedű hangja. Az elektromos hegedű és az erősítő berendezés közé beiktatott digitális jelfeldolgozó egység (effekt processzor) segítségével azonban (az elektromos gitárokhoz hasonlóan) számtalan hangzás elérhető. (visszhangosítás, torzítás, stb)

Ezen hangszerek általában minimalista, az elődtől eltérő kinézettel rendelkeznek, hogy a hangszer súlya minél kisebb legyen.

Sokak szerint szükségtelenek, nem úgy, mint az elektromos gitár, amit széles körben használnak, és ami szinte teljesen háttérbe szorította az akusztikus gitárt. Sok változata létezik, mint például az érintőkkel felszerelt változat, extra húrok, „bariton” húrok (melyek egy oktávval lejjebb szólnak) stb.

Sok hangszer rendelkezik 5 vagy 6 húrral a 4 helyett, részben azért, hogy a magas hangoknál a hangszert ne kelljen annyira erősen fogni. Általában ötödik húrnak a brácsáról ismert kis C magasságú húrt rakják fel (ezzel tulajdonképpen szükségtelenné válik az elektromos brácsa – nincs is), hatodiknak meg a kétvonalas H húrt teszik fel, a felső kétvonalas É mellé.

Az elektromos hegedű kimenete elektromos jel, ezt az elektromos gitárhoz hasonlóan erősítővel alakítják át hanggá.

Felszerelések akusztikus hegedűkhöz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a hegedűk általában fém húrokkal rendelkeznek, ezért a hangszert fel lehet szerelni mágneses vagy piezoelektromos hangszedővel (a kettő közül az utóbbi az elterjedtebb). Ezek az eszközök érzékelik a fizikai rezgéseket; néha a hangszer belsejében, vagy többnyire a húrok alatt helyezkedhetnek el.

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap