Ugrás a tartalomhoz

Egzotikus anyag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. április 2., 19:31-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A fizikában az egzotikus anyag az anyag negatív energiájú formája. Különbözik az antianyagtól, amely pozitív energiájú. Még nem sikerült megfigyelni ilyen anyagot, létezését elméleti alapon feltételezik a fizikusok.

Az egzotikus anyag az anyagtól eltérő, különleges tulajdonságai:

  • Olyan részecskék, amiknek különleges fizikai tulajdonságai vannak, amik sértik a fizika jelenleg ismert törvényeit. Ilyen például a negatív tömeg.
  • Eddig még nem megfigyelt részecskék, például egzotikus barionok (ezek létezése a jelenlegi ismereteink szerint is lehetséges).
  • Az anyag olyan állapotai, amikkel ritkán lehet találkozni, például a Bose–Einstein-kondenzáció és a kvark-gluon plazma.[1] Ezek a tulajdonságok illeszkednek az ismert fizikai törvényekhez.
  • Az anyag olyan állapota, amiről keveset tudunk, ilyen például a sötét anyag.

Képzetes tömeg

[szerkesztés]

Egy elméleti részecske, aminek nyugalmi tömege képzetes szám, mindig a fénysebességnél gyorsabban közlekedik. Az ilyen részecskéket tachionoknak nevezzük. Létezésükre nincs bizonyíték.

Ha a nyugalmi tömeg képzetes, az azt jelenti, hogy a nevező képzetes, mert a teljes energia megfigyelhető és ezért valós szám. Ezért a gyökjel alatt negatív számnak kell lennie, ami csak úgy lehetséges, ha a v sebesség nagyobb, mint a fénysebesség.

Gregory Benford fizikus és munkatársai megjegyzik, hogy a speciális relativitáselmélet szerint a tachionokkal (ha léteznek), lehetséges a kommunikáció az időben visszafelé.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Eric A. Cornell and Carl E. Wieman — Nobel Lecture (PDF). (Hozzáférés: 2013. augusztus 25.) 2001-12-08
  2. G. A. Benford, D. L. Book, and W. A. Newcomb (1970). „The Tachyonic Antitelephone”. Physical Review D 2, 263. o. DOI:10.1103/PhysRevD.2.263. 

Források

[szerkesztés]
  • Michio Kaku: Párhuzamos világok, Akkord Kiadó, 2009, p. 351., „Kislexikon”

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Exotic matter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.