Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tambo (vitalap | szerkesztései) 2013. április 25., 15:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎A méréshatár kiterjesztése: kieg)

Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése: ugyanúgy mérjük, mint az egyenáramú körben.

Kivitelezése

A teljesítménytényező hatása

Ez az úgynevezett „a” kötés. A különbség abból adódik, hogy az egyenáramú körben az áram, és a feszültség egymással biztosan nem zár be szöget, addig váltakozó áramon ez nem feltétel. Az áram késhet, vagy siethet a feszültséghez képest. Egymással φ szöget zár be. A műszerek hitelesítésénél a cosφ értékét általában egynek tekintik. (De készülnek műszerek cosφ=0,1, cosφ=0,2, és cosφ=0,5 értékkel is. Ezeknél a műszereknél a műszer ugyanolyan névleges áram, és ugyanolyan névleges feszültség hatására a végkitérést már ilyen kis cosφ értéknél is elérik. Ezeknek a műszereknek az osztálypontossága, és a fogyasztása nagyobb) Mérés közben ez a feltétel nem biztos, hogy teljesül. Azonban az elektrodinamikus műszerek, és a ferrodinamikus műszerek is fázishelyesen mérik a teljesítményt. Értelemszerűen a műszerre megadott névleges áram, és névleges feszültség mellett (függetlenül az eltolás induktív, vagy kapacitív voltától) a mutatott érték cosφ szeres lesz. P=U*I*cosφ. A műszer kapjon mondjuk pl. egy IL1 áramot, és egy UL1-N feszültséget. Ügyelve az áram-, és feszültség irányok helyes bekötésére. Lehet olyan eset, amikor a műszer a jó bekötés ellenére ellenkező irányba leng. Ez akkor következik be, ha az energia áramlás iránya fordított, és nem fogyasztásról beszélünk, hanem termelésről.

A méréshatár kiterjesztése

A méréshatár kiterjesztése áramváltóval

Elsősorban hordozható kivitelű műszereknél szükséges lehet a több méréshatár megválasztása. A feszültség oldalon az Re előtét-ellenállással beállítva a végkitérést a legkisebb feszültség méréshatáron, az Rs söntellenállás segítségével pedig beállítható, hogy a körben éppen az előtét-osztó méretezésének megfelelő nagyságú áram legyen. Jelen esetben 3 mA. Az áram oldalon általában 1-3 gerjesztőcséve van. Az áramváltó használatával ez elkerülhető. Kiválasztva egy szabványos 1 A, vagy 5 A-es értéket, ennek megfelelően készül a műszer mérőműve. Figyelembe véve a műszer állórészének fogyasztását, ehhez már lehet méretezni egy áramváltót. Az áramváltó gerjesztését 100 Amenet értékre választva a méréshatárok egyszerűen számolhatóak. Az 5 A-es szekunder tekercshez 100 Amenet/5 A=20 menet tartozik. A Primer oldal számolását a legnagyobb méréshatárral kezdve:

A primer méretezése 100 Amenet esetén
Méréshatár A Számolás Összes
menetszám
Tényleges
menetszám
25
100/25
4
4
10
100/10
10
6
5
100/5
20
10
2,5
100/2,5
40
20
1
100/1
100
60
Összesen
-
-
100

Külső hivatkozások

Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések (Műszaki Könyvkiadó. 1962),

Tamás László: Analóg műszerek (Jegyzet Ganz Műszer Zrt. 2006)

IEC-EN 60051-1-9