Ugrás a tartalomhoz

Egycellás zivatar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2018. március 20., 12:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (bevezető és források)

Az egycellás zivatar csak egy cellát tartalmaz, amely egész életciklusában megmarad, és úgy oszlik fel, hogy új cella nem keletkezik. Az ilyen zivatarok ritkák, mert még a leggyengébbek is több cellás feláramlás eredményei. Az egycellás zivatarok közben rövid, heves események is lejátszódhatnak: jégeső, heves csapadék vagy esetleg gyenge tornádó.

Zivatarfelhő

Felhő villám 2012 nyarán Keszthelyen

Nagy, függőleges kiterjedésű felhőoszlop, melyet intenzív csapadékhullás és legtöbbször elektromos jelenségek is kísérnek. Üzemanyaga a labilitás (meleg, nedves levegő), indító szikrája az emelés. Egy zivatarcella egy feláramlás és a hozzá tartozó leáramlás összességéből áll. Egy cella kb. 30-60 percig fenn tud állni. Heves eseményeket („károkozó” szelet (90 km/h-t meghaladó széllökést) és/vagy „nagyméretű” jeget (2 cm-t meghaladó átmérő) és/vagy (EF0-EF1-es) tornádót) ritkán produkál.

Életciklusa

Egy zivatar életciklusa 3 fázisból áll: fejlődő fázis, érett fázis és leépülő fázis.

A fejlődő fázisban megkezdődik a felhőképződés, tornyos gomolyok jelennek meg az égen. Fel- és leáramlások, valamint eljegesedett üllő még nincs és csapadék sincs még a felszínen.

Az érett fázisban a legnagyobb a vertikális kiterjedés, ekkor a legintenzívebb a villámtevékenység. Megkezdődik a csapadékhullás, a felhő teteje eljegesedik, üllősödik és fel- és leáramlások vannak jelen. A felszínen megkezdődik a csapadék által lehűtött levegő szétáramlása (kifutószél, cold pool) és a feláramlás lassan leépül.

A leépülő fázisban a torony nagy része felszámolódik, az üllő visszamarad, mindenütt leáramlások vannak jelen és a csapadék intenzitása gyengül, végül megszűnik. A zivatar alatt lehűl, stabilizálódik a légkör.

Heves események

A heves szélvihar nagyobb ágakat törhet le az utakra

Egy zivatart akkor tekintünk hevesnek, ha heves eseményeket produkál. Heves eseménynek számít a „károkozó” szél, „nagyméretű” jég és a tornádó.

„Károkozó” szél: ha a legerősebb széllökés 90-120 km/h közötti, akkor beszélünk heves szélviharról. „Nagyméretű” jég: ha a jégátmérő 2-5 cm közötti, akkor beszélünk heves jégesőről.

Heves eseményhez tartozik az EF0-s vagy az EF1-es tornádó is.

Nem tartoznak azonban a heves eseményekhez a sűrű villámlások és a felhőszakadások!

Szignifikáns heves események

Szignifikáns heves eseményről beszélünk, ha egy zivatarban a legerősebb széllökés eléri, vagy meghaladja a 120 km/h-t és/vagy a jégszemek átmérője eléri, vagy meghaladja az 5 cm-t és/vagy a tornádó eléri, vagy meghaladja az EF2-es erősséget.

Ezek inkább már a szervezett zivatar-rendszerekben lehetnek kísérőjelenségek.

Források