Donáth Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donáth Gyula

Donáth Gyula, (Donát Gyula) (Pest, 1850. március 13. – Budapest, 1909. szeptember 27.) magyar szobrászművész.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Művészeti tanulmányait 1867-ben Joseph Knabl irányítása alatt kezdte Münchenben, Robert Hertel vezetése alatt Drezdában folytatta, majd Hans Semper és Michael Wagmüller tanítványaként fejezte be Bécsben. 1873-tól Bécsben díszítőszobrászként működött. Őt bízták meg az 1873. évi bécsi világkiállítás főkapujának szobrászati díszítésével. 1880-ban visszatért Budapestre. Részt vett többek között az Operaház és a Vigadó szobrászati díszítésében. Az 1890-es évek elejétől kezdett síremlékeket készíteni és hamarosan a főváros legelismertebb sírkőszobrászává vált. Klasszicista, akadémikus stílus jegyében alkotott. Az 1890-es évek közepétől emlékműszobrokat is készített. Legismertebb műve a bánhidai Turul-emlékmű. Ő készíthette el az I. Ferenc József által a magyar nemzetnek ajándékozott tíz szobor egyikét, a budapesti Ferenciek terén[1] 1908-ban felavatott Werbőczy-szobrot[2] Elismert, köztiszteletben álló szobrászként halt meg 1909-ben. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van.

[szerkesztés] Főbb művei

A Turul-emlékmű Tatabányán
Turul a budai várban

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Donáth Gyula témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Akkori Kígyó téren
  2. ↑ A szobrot 1945. május 6-án – mint „a korai magyar feudalizmus és a kiváltságos nemesség fővédnökének, a jelképpé lett Tripartitum szerzőjének szobrát” – ledöntötték
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Don%C3%A1th_Gyula&oldid=10627746”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken