Deutsch Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deutsch Tamás
Deutsch Tamás Makó.JPG
Deutsch Tamás Makón, a 2011. március 15-ei nemzeti ünnepen
Született 1966. július 27. (47 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Gyermekei Dávid (1989)
Bence (1992)
Zalán (2000)
Fruzsina (2002)
Dániel (2013)
Foglalkozása politikus

Deutsch Tamás (korábban rövid ideig Deutsch-Für Tamás, Budapest, 1966. július 27. –) magyar politikus, a Fidesz alapító tagja. 1999 és 2002 között ifjúsági- és sportminiszter. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 2004 és 2006 között a magyar Országgyűlés egyik alelnöke. 2009-től az Európai Parlament képviselője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tanulmányai során a Bibó István Szakkollégium tagja volt. 1988-ban aktív részese volt a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) megalakulásának, a párt egyik alapítója, illetve egyik szóvivőjévé választották (a párt operatív irányítását akkor a szóvivői testület vitte). 1989 augusztusában Prágában a Vencel téri tüntetésen Németh László Ákossal és Kerényi Györggyel együtt letartóztatták, mivel „Virággal jöttünk, nem tankkal” feliratú transzparenssel vettek részt a tüntetésen, később bírósági ítélettel kiutasították Csehszlovákiából őket. Ekkor váltak országosan ismertté.

Az 1990. évi országgyűlési választáson a párt budapesti területi listájáról bejutott az Országgyűlésbe. Négy évvel később ismét a budapesti listáról, 1998-ban Budapest VII. kerületében, 2002-ben a budapesti, 2006 pedig az országos listáról szerzett mandátumot. Országgyűlési tevékenysége során több bizottság munkájában vett/vesz részt, 1990 és 1991, valamint 2006 és 2009 között a mentelmi bizottság alelnöke is volt. 1996 és 1998 között a Tocsik-üggyel foglalkozó országgyűlési vizsgálóbizottság elnöke, valamint 1995–1997-ben az alkotmány-előkészítő bizottság tagja volt. 1990-től 1999-ig (kisebb megszakítással), majd 2002 és 2009 között a Fidesz egyik parlamenti frakcióvezető-helyettesi posztját töltötte be.

1993-ban a Fidesz egyik alelnökévé választották, tisztségét a párt 2003-as átalakításáig viselte. 2001 és 2004 között a párt budapesti elnöke, 2002 és 2003 között a Fővárosi közgyűlés tagja és a Fidesz-MKDSZ-frakció vezetője volt.

Orbán Viktor és Deutsch Tamás a Fidesz 2000-ben tartott kongresszusán

1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök őt jelölte az újonnan megalakítandó ifjúsági és sportminiszteri posztra, amelyet csak 1999-ben tudott betölteni, mert a posztot csak államvizsgázása után foglalhatta el (Deutsch 1992-ben csak abszolutóriumot szerzett és Orbán csak az államvizsga után engedte meg, hogy miniszter lehessen). Posztját a 2002-es kormányváltásig viselte. Emellett 1999 és 2001 között a MOB egyik alelnöke volt.

Szájer József 2004-ben történt Európai Parlamenti képviselői megbízatása miatt lemondott az Országgyűlés alelnöki posztjáról, helyére a frakció Deutsch Tamást jelölte erre a tisztségre. Ezt a tisztséget az új Országgyűlés megalakulásáig viselte. 2007 és 2009 között a Fidesz újonnan felállított elnöki kabinetjének vezetője volt. A 2009-es EP-választáson a Fidesz–KDNP listáról szerzett mandátumot, emiatt országgyűlési képviselői mandátumáról lemondott.

2011-ben kétszer is felhívta magára a figyelmet vulgáris fogalmazásával: márciusban Gyurcsány Ferenc kapcsán, júliusban Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár kapcsán ragadtatta el magát.[1]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harmadik feleségével él. Második felesége Für Ágnes Sarolta pénzintézeti vezető könyvelő, Für Lajos egykori MDF-elnök lánya volt, akinek 2006 januárjában felvette vezetéknevét, majd válásuk után visszavette a sajátját. Első házasságából három gyermeke született, első házassága alatt titkárnőjétől szintén született egy gyermeke.[2] Fia Deutsch Bence, a Pécsi MFC utánpótlás-válogatott labdarúgója. Deutsch nyíltan vállalja zsidó származását mint magánember és mint politikus.[3] 2012 decemberében feleségül vette Lazsányi Erikát.[4]

2010. május 26-án az MTK elnökévé választották.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p.126–133.)
  • EP