Denizli (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Denizli szócikkből átirányítva)
Denizli
Hierapolis gate.JPG
Hierapolisz, Denizlitől 20 km-re
Közigazgatás
Ország  Törökország
Régió Égei-tengeri
Tartomány Denizli
Rang tartományi székhely
Polgármester Nihat Zeybekci
Irányítószám 20000–20225[1]
Körzethívószám 00 90 258
Népesség
Teljes népesség 479 381 fő (2008)[2] +/-
Körzet népessége 508 870 fő[3]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Denizli (Törökország)
Denizli
Denizli
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 39′ 59″, k. h. 29° 21′ 26″Koordináták: é. sz. 37° 39′ 59″, k. h. 29° 21′ 26″
A Denizli weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Denizli témájú médiaállományokat.

Denizli városa Törökország azonos nevű tartományának (il) székhelye, az azonos nevű körzet központja, az ország 25. legnagyobb városa, 354 méterrel fekszik a tengerszint felett. A körzet népessége 2008-ban 508 870 fő volt, a városé 479 381 fő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laodicea[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost már Kr. e. 5500-ban is lakták, a mai város közvetlen ősét a Kr. e. 3. században alapította II. Antiokhosz Theosz szeleukida király, és feleségéről nevezte el Laodikeiának (latinosan Laodicea). Laodikeia a mai Denizlitől körülbelül 6 kilométerre található. Időszámításunk előtt 188-ban a város pergamon uralom alá került, majd amikor III. Attalosz, az utolsó pergamoni király is meghalt a terület a Római Birodalom része lett Kr. e. 133-ban. Laodicea rendkívül gazdag és gyorsan fejlődő város volt, virágzott a kereskedelem (textil), mivel a Selyemút itt haladt keresztül. A város nemcsak kereskedelméről, de orvostudományáról is nevezetes volt, rendelkezett orvosiskolával, orvosai szem- és fülbetegségek specialistái voltak.

Laodiceában jelentős számú zsidó lakosság élt, akik szabadon gyakorolták hitüket. A kereszténységet valószínűleg Epaphras, Szent Pál követője és útitársa hozta a városba, ekkor emelték az első keresztény templomot.

A város csaknem teljesen elpusztult a földrengésben Kr. u. 60-ban, ekkor a városlakók még újjáépítették. A 494-es földrengés viszont már földig rombolta a várost, ahol többek között egy stadion és két színház (egy görög és egy római kori) is állt.

A város és a tartomány történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Denizli megye

1070-ben érketek meg Denizlibe az első török hódítók. 1097-ben Alexis Komnenos bizánci császár Juannis Dukas-t bízta meg Anatólia meghódításával, így került a város bizánci kézre. 1102-ben Kılınç Arslan visszahódította a várost, ám 1119-ben a ismét bizánci kézre került. A város ebben az időszakban többször cserélt gazdát, hol az Anatóliába be-betörő török seregek, hol a bizánciak kezén volt. 1147-ben VII. Lajos francia király keresztes serege is betört a városba. A terület véglegesen 1306-ra került török kézbe. Yıldırım Beyazıt 1394-ben az Oszmán Birodalomhoz csatolta a területet, ám más török törzsek is igényt tartottak rá, így ismételten többször is gazdát cserélt, végül 1428-ban, II. Murád szultán uralkodása alatt lett véglegesen az Oszmán Birodalom része. 1876-ban megalakul Denizli első önkormányzata. A megye az 1919-22 közötti Nagy Honvédő Háborúban aktívan részt vett az Égei-tenger vidékének védelmezésében.

Néveredet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laodicea-t a kezdetekről fogva földrengések sújtották, körülbelül 12 000 ember halt meg, a város többször is lakhatatlan állapotba került, ezért a török törzsek az újjépítéskor magasabbra helyezték Denizlit, körülbelül 6 kilométerre Laodikeától. Ez a terület ma a város régi központja, Kaleiçi. A város régi nevét lerövidítve "Ladik" -nak nevezték el. A város a Denizli nevet, melynek szó szerinti jelentése tengeri a környéken fellelhető gazdag vízforrások miatt kapta, a szó eredete a 'Tenguzluğ' illetve 'Tengüzlü' szavakra vezethező vissza. A régi török nyelvben a 'tengüz' jelentése "tenger" (deniz), ebből fejlődött ki a Denizli név.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Denizli mezőgazdasági jellegű város, ahol gyapotot, gabonaféléket, dohányt, fügét, cukorrépát, szőlőt termesztenek; juhot, baromfit és méheket tartanak.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Denizli iparára a textil-és ruhagyártás, festékgyártás a jellemző; híresek a Denizli kézműves termékek, úgy mint a kerámia, a szőnyeg (halı) és szőttes (kilim). A város, gyorsan növekvő gazdasága miatt az „anatóliai tigrisek” csoportjába tartozik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóval[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Denizlit két autópályán is meg lehet közelíteni, az egyik a Denizlit İzmirrel, a másik a Denizlit Ankarával összekötő autópálya.

Vonattal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal közlekedve elérhetőek a főbb városok:

  • Isztambul: 740 km, 14 óra
  • Eskişehir: 440 km, 9 óra
  • İzmir: 240 km, 5 óra
  • Afyon: 240 km, 5 óra

Repülővel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Denizlibe Isztambulból repülővel is eljuthatunk, a Çardak Havaalanı repülőtérre fogunk érkezni, mely 60 kilométerre található Denizli városától.

Kulturális élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Denizli oktatási intézményei:

  • Egyetemek:
  • Középiskolák:
    • Denizli Anadolu Lisesi
    • Erbakir Fen Lisesi
    • Denizli Kazım Kaynak Lisesi

Az első ortaokul-t (az általános iskola 7-8. osztálya és a középiskola 1-2. osztálya) 1874-ben alapították a városban.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Denizlispor jelvénye

Denizli sportklubja, a Denizlispor, melyet 1966-ban, két kisebb klubból hoztak létre. Sportágai:

A labdarúgó szakosztály legkiemelkedőbb eredménye: 2002-ben és 2004-ben ötödik helyen végeztek a török ligában.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Atatürk ve Etnografya Müzesi: Atatürk és Etnográfiai Múzeum, a város Ucancibasi kerületében található 19. századi épületben kapott helyet.
  • Hieropolis Arkeolojı Müzesi: a Hierapolisz Régészeti Múzeim 1984-ben, a Denizlitől 20 kilométerre található Hierapolisz romvárosban található. Az itt kiállított leletek a környéken található ókori városokból származnak.

Denizli környéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aphrodisias, nem messze Denizli városától

Denizli környékén több ókori romváros is található:

Denizli környéke gazdag természeti szépségekben:

Denizli kakas[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Denizli kakas

A denizli kakas csak Denizli megyére jellemző faj, megkülönböztetett jellemzőkkel rendelkezik:

  • sötétszürke vagy lilás, hosszú lábak
  • hosszú nyak
  • hosszú farktollak, melyek a fej felé hajlanak
  • nyaktollazata vörös, vagy fekete és piszkosszürke keveréke
  • fekete szemek
  • súlya 3-3,5 kilogramm
  • az első éves kakas kukorékolásának hossza kb. 68 másodperc

A denizli kakasokat a tenyésztők megkülönböztetik színük, testalkatuk és hangmagasságuk alapján is.

Denizlihez kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cem Bahtiyar, maNga együttes

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Denizli postai irányítószámai
  2. Denizli tartomány körzeteinek és településeinek népessége (török nyelven). Török Statisztikai Hivatal, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  3. Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
  4. Pamukkale Üniversitesi

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]