Deák téri evangélikus templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deák téri evangélikus templom
Budapest Deak teri ev templom P2220405-lev-1000.jpg
Felekezet evangélikus
Egyházkerület Déli Evangélikus Egyházkerület
Egyházmegye Pesti Egyházmegye
Egyházközség Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezet
Lelkész ifj. Cselovszky Ferenc, Gáncs Péter püspök, Gerőfiné dr. Brebovszky Éva, Smidéliusz Gábor
Építési adatok
Építése 1799-1808
Felszentelés 1811 pünkösdje
Elérhetőség
Település Budapest, V. kerület
Cím 1052 Budapest, Deák tér 4.
E-mail deakter@lutheran.hu
Elhelyezkedése
Deák téri evangélikus templom  (Magyarország)
Deák téri evangélikus templom
Deák téri evangélikus templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 50″, k. h. 19° 03′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 50″, k. h. 19° 03′ 17″

A Deák téri evangélikus templom Budapest legrégebbi és legismertebb evangélikus temploma, torony nélküli klasszicista stílusú teremtemplom a budapesti Deák Ferenc téren (az V. kerületben). A legnagyobb budapesti protestáns templom. A csatlakozó épületekkel együtt alkotott tömbben sok más evangélikus intézmény is működik (evangélikus gimnázium, lelkészi hivatal, lelkészlakások, könyvesbolt, múzeum, óvoda) ezért a területet gyakran Insula Lutherana-nak („evangélikus sziget”-nek) nevezik.

A templom homlokzatát négy dór falpillér díszíti, fölöttük triglifdíszes és metopés főpárkány tart sima, háromszögű oromzatot. Az épületet hatalmas, domború bádog tetőszerkezet fedi. A templombelső egyterű, téglalap alaprajzú csarnok, kettős karzattal. Az oltár Pollack Mihály műve, Raffaello Transzfigurációjának (Krisztus Tábor hegyi színeváltozása) művészi átköltése díszíti Lochbichler Ferenctől. A szószéket és a vörösmárvány keresztelőmedencét Dunaiszky Lőrinc készítette.

A templom keresztje
A templom keresztje
Az oszlopfők és a timpanon
Az oszlopfők és a timpanon

A templom Pollack Mihály tervei alapján épült 1799-1808-ban. 1809 júliusától 1811 tavaszáig katonai ruharaktár volt. 1811-ben szentelték fel. Kettős karzata 1820-ban készült. A Hentzi-féle ágyúzáskor megrongálódott. Mai, dór falpillérekkel tagolt, timpanonnal lezárt, nemes vonalú főhomlokzatát 1856-ban Hild József építette. 1867-től Bekó Károly irányította a templommal kapcsolatos építkezési feladatok megoldását. A klasszicista tornyocskát 1875-ben statikai okból el kellett távolítani, s ugyanekkor a templom dongamennyezetét megtört síkú kazettamennyezetre cserélték. A második világháborúban és a 2-es metróvonal építésekor is károkat szenvedett. A torony és harang nélküli templom az ezredfordulón egy kis (számítógéppel vezérelt) harangsort kapott, ami naponta többször harangjátékot szólaltat meg. A legutóbbi külső felújításra 2003-ban került sor.

Az 1838. márciusi pesti árvíz alkalmával sokaknak szolgált menedékül. A homlokzaton levő márványtábla szerint Kossuth Lajos itt kereszteltette meg fiait, Ferencet és Lajos Tivadart. Az udvar felőli falon két bronz dombormű Luther Márton 500. és Johann Sebastian Bach 300. születési évfordulójára emlékeztet.

E templom lelkésze volt többek között Ján Kollár, Székács József, Raffay Sándor és Keken András is, valamint püspökként Ordass Lajos.

A templom ma is a Deák téri evangélikus gyülekezet életének központja, minden vasárnap és ünnepnapon több időpontban is van gyülekezeti istentisztelet a templomban.

A templom számos jelentős esemény színhelye volt. Többek között a Bányai és a Déli Evangélikus Egyházkerület több püspökét és egyházkerületi felügyelőjét is itt iktatták be hivatalába. A Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke egyszersmind a Deák téri gyülekezet lelkésze is. Az evangélikusok az ország templomának tekintik, a Magyarországi Evangélikus Egyház sok központi eseménye is itt zajlik le. Itt kerül megrendezésre 1990 óta minden év júniusában a Budapesti Bach-hét. A templom az udvar felől mozgássérültek számára is megközelíthető.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fabiny Tibor: Az első kövek. A gyülekezetet, templomot és iskolát építő pesti evangélikusok története 1787–1811. Budapest, Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközség, 2000. ISBN 963-00-5068-4 online elérés
  • Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve (Budapest, 1958)
  • Somorjai Ferenc: Budapest (Panoráma, 1996) 338. o. ISBN 9632437667

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]