Danubius Rádió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Danubius Rádió
Danubius logo.gif
Jelmondat: Zene, amit mindannyian szeretünk. Danubius, az én rádióm!
Adatok
Indult 1986. július 1.
Megszűnt 2009. november 18. (FM-en) / 2010. január 28. (interneten)
Korábbi nevek Radio Danubius
Társaság Danubius Sales House
Tulajdonos Accession Mezzanine Capital
Ország Magyarország
Vételi terület Magyarország
Székhely 1138 Budapest, Váci út 141.
Hivatalos oldal

A Danubius Rádió a 90-es évek, az új évezred és napjaink zenéjét sugárzó kereskedelmi rádió, amely korábban országos lefedettségű rádió volt. 2009 novemberében megszűnt.

A Danubius Rádió a többi magyarországi kereskedelmi rádiótól eltérően minden hajnalban egy-egy óra jazz valamint világzenei műsort sugárzott. A rádió 1986 júliusa óta sugárzott műsorokat, kezdetben csak németül, majd 1987-től magyarul is. 1989-től kizárólag magyar nyelven, később már napi 24 órában sugárzott műsort a hallgatóknak. A 2000-es évek első felében a leghallgatottabb magyar kereskedelmi rádió volt. A rádióállomás zenei szolgáltatásai mellett önmagának közszolgálati jelleget kölcsönözve, az ország második leghallgatottabb hírösszefoglalóját nyújtva, rendszeres hírszolgáltatásokkal (napi hírösszefoglalók), meteorológiai tájékoztatásokkal (szponzorált időjárás-jelentés) jelentkezett. 2009. október 28-án elvesztette az 1997-ben elnyert országos frekvenciacsomagot. 2009. november 19-én a rádió hét napra elnémult, majd a világhálón kezdte újra műsorát. Az analóg földisugárzású frekvenciacsomag elvesztése után a Danubius Rádió nem tudta fizetni a tartozásait ezért csődeljárás alá vették. A tulajdonosok egy 2010 januári közgyűlésen elhatározták a rádió felszámolását. 2010. január 26-án délben leállították az internetes sugárzást majd áramtalanították a stúdiót, ezzel a Danubius rádió a tulajdonosok szerint végleg befejezte a műsorszolgáltatást.[1] 2010. január 29-én leállították a honlap működését, a Danubius rádió abbahagyta a műsorszolgáltatást.

A rádió története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ötlet és az indulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1985-ben Ausztriában született meg az első magyarországi kereskedelmi rádió ötlete. Ausztriában nem volt szabad kereskedelmi rádiókat üzemeltetni, ezért üzletemberek Magyarország nyugati részén szerettek volna létrehozni egy Ausztriában is hallható német nyelvű rádiót. Azzal a kéréssel keresték meg a Magyar Rádió vezetését, hogy az új rádióadót közösen alapítsák meg. Az ötlet tetszést keltett, hiszen ez jó befektetésnek tűnt, tekintettel a nyaranta Balatonhoz utazó nagy számú német nyelvű turistára. A lehetőség a hirdetőket is vonzotta. Az osztrák fél azonban rejtélyes okból visszalépett, így az adót a Magyar Rádió egyedül hozta létre. Az előkészületek februárban és márciusban kezdődtek meg. Az első hivatalos műsorsugárzás a Balatonnál 1986 júliusában indult a 100,5 MHz frekvencián a kab-hegyi adóról, német nyelven. A Radio Danubius a turistáknak szóló rádió volt, és a műsorideje reggel 7-től este 6 óráig tartott, majd a turistaszezon végével (szeptemberben) elhallgatott. Ebben az idősávban főleg zene, turistáknak szóló információk, hírek, időjárás-előrejelzés és természetesen reklámok szóltak. Ez volt az első, és még nagyon hosszú ideig az egyetlen folyamatos élő rádióműsor Magyarországon. Éppen az élő adás miatt, a Magyar Rádió és a Radio Danubius szerkesztőinek nagy kihívást jelentett a műsorok szerkesztése, hiszen ehhez akkor komoly technikai ismeretekkel kellett rendelkezniük. Ekkoriban a Radio Danubiust sokan elbukott vállalkozásnak titulálták, de a rádió terjeszkedésével ezek a hangok elhalkultak.[2]

A két nyelvű rádió megalakulása, és a sokfajta zenei stílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987-ben új stúdióból jelentkezett a rádió. Az első műsorvezetők egyike, Fikár László volt. Április végétől 15 órában sugározta adásait. Ugyan ebben az évben Budapesten is lehetett fogni a rádiót, mégpedig a Kossuth Rádió frekvenciáján, minden nap 6 óra és 21 óra között. Az 1988. április 15-én induló műsort már Sopron térségében is hallgathatták az érdeklődők. A cél nem volt titkolt: Ezzel a lépéssel a határon túl élőket célozták meg. Ez év márciusában Dr. Agárdi Péter, a Magyar Rádió elnökhelyettese bejelentette, hogy a Danubius Rádió már nem csak a turistaszezonban szól, hanem októbertől magyar nyelven, kibővült műsoridővel folytatja sugárzását. A rádió már a német szezonban is este 9 órától hajnali 2 óráig magyar nyelvű adással jelentkezett, sőt már napközben is megszólaltak magyar felhívások. A zenék beszerzésében a német rádiók sokat segédkeztek. A hallgatok széles zenei palettát ismerhettek meg, attól függően, hogy a zenei szerkesztő mit választott. 1989-ben a rádió megkísérelte a sopronit német, míg az ország többi részén sugárzott adást magyar nyelven közvetíti, ám a terv kevésbé gazdaságos mivolta miatt ez végül nem valósult meg.

A Danubius Rádió konkurenciái és a fiatalítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rádió sugárzásának bővítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1988-ban már zömmel magyarul szóló rádió volt. Újabb adók kezdték el sugározni az adást, már napi 21 óra adásidővel. A Magyar Rádió úgy döntött, hogy az új adók kihasználtsága érdekében kiveszi a körzeti adásokat, és itt is a Danubius programját kezdi el sugározni. Ezek az adók Szegeden és Debrecenben jöttek létre. A Danubius Rádió ekkoriban lett országos ismertségű rádió.

A fiatalítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új műsorvezetők érkeztek a rádióhoz, a cél a kereskedelmi rádiók egyik fontos jellemzőjének, az egységes arculatnak a kialakítása volt.

Megjelennek a versenytársak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A konkurencia megjelenésével a rádió szerkesztésének szakítani kellett a korábban jellemző vegyes zenei palettával. Egyedülálló volt az is a Magyar Rádión belül, hogy a hírszerkesztők külföldi hírszolgálatok anyagaiból is dolgozhattak. Ez a rádiót egyedülálló politikai jogokkal ruházta fel a rendszerváltás idején.

A Danubius rádió, mint hírközpont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989 tavaszától, a turistaszezon kezdetével ismét felhangoztak a német nyelvű híradások. A Danubius ekkor még német nyelvű adó volt, így foglalkoznia kellett a kelet-német menekültek problémáival is. A német menekültek hasznos információkat kaptak többek között az ellátásukról, illetve az útlevélszerzési lehetőségeikről. Így a rádió kisebb hírközponttá alakult.

A román forradalom idején is hírközpont szerepet töltött be a Danubius. 1990 őszén a Taxisblokád ideje alatt ez az adó szólt a taxikban is.

Verseny a konkurenciával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 90-es években a rádió helyzete megszilárdult a Magyar Rádión belül. Már állandó stúdióval és szerkesztőkkel rendelkezett. Műsorát napi 21 órában sugározta magyar nyelven. A Lakihegyről a 873 kHz-en sugárzott Calypso Rádió után újabb konkurensek jöttek létre. 1994-ben még a Danubius vezetett, egy évvel később azonban egyes mutatókban már jobbnak bizonyult a fővárosba költözött Juventus Rádió. A versengő kereskedelmi rádiók teret nyertek az állami rádiókkal szemben.

A médiatörvény kérdése, és a reklámbevételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Danubius Rádió a Magyar Rádió szervezetében bizonytalan volt, ugyanis 1994-ben egy új médiatörvényt kezdtek kidolgozni, mely szerint a Magyar Rádió közszolgálati funkciójához nem illeszthető egy kereskedelmi rádióadó. A törvény azonban egy ideig nem lépett életbe. Már az 1994-es év első felében tett törvényjavaslatok szerint, 1995 végére pályázatot kellett volna kiírni a Danubius frekvenciáira. A Magyar Rádió vezetői rájöttek, hogy hamarosan meg kell válniuk a jól jövedelmező kereskedelmi adójuktól.

A Magyar Rádió kisegítője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Rádió bevétele 1993-ban három részből épült fel. Ezek a részek:

  • elsősorban a reklámokból, melynek több mint fele a Danubius Rádióból származott,
  • a második a televízió előfizetési díjaiból,
  • a harmadik forrás a Magyar Államtól 2 milliárd Ft kiegészítés.

Az utóbbi azonban 1994-ben megszűnt. A Danubius Rádió leszakadása is nagy bajt okozott volna és mivel ez a fenyegetés nem szűnt meg, így a Magyar Rádió a lehető legnagyobb bevétel elérését kérte a Danubius Rádiótól.

A csábító műsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Rádió által kitűzött cél a rádió szerkesztőit arra késztette, hogy tudatosabban válasszanak zenét. Fiatal előadók zenéit is elkezdték játszani, olyan egyéniségek kerültek műsorvezetői székbe, akik még ma is a kereskedelmi rádiókban dolgoznak. Így többek között:

Ezek a sztárok a hírnevüket nagymértékben a Danubius Rádiónak köszönhetik. A jó műsorvezetők a Danubius Rádiót a kor egyik legjövedelmezőbb kereskedelmi rádiójává tették. Ezt a sikert azonban nem csak a sztár-műsorvezetőknek, hanem a hiányzó médiatörvénynek is köszönhette.

Hírműsorok, közszolgálati jelleg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Danubius Rádió hallgatottságát bizonyos napszakokban nem csupán a rádiós sztárok műsorai, hanem az önálló, független hírszolgáltatások is jelentősen növelték. A rádió óránkénti hírekkel, zenei blokkok közötti közszolgálati jellegű riportokkal is gazdagította a kereskedelmi adó szolgáltatásait. Az esti hírösszefoglalók főként országos, napi aktualitású eseményekről számoltak be a több milliós hallgatóságnak. Az esti hírösszefoglalóknak délelőtti és délutáni hírszerkesztői, hírolvasói és napi (ügyeletes) riporterei voltak. A hírműsorok, közszolgálati blokkok munkatársai (Danubius Hírszolgálat) voltak többek között:

A várt reklámüzlet beindulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műsorvezetőket keresték fel a hirdetők, és rajtuk keresztül érték el a Danubius Rádió kereskedelmi osztályát. Azok a műsorvezetők, akik felismerték az üzleti lehetőséget, reklámtevékenységgel foglalkozó vállalatokat alapítottak, ezeken keresztül közvetítői díjakat kaphattak. Ennek köszönhetően néhány műsorvezető később a Danubius Rádió eladásakor vevőként léphetett fel.

A médiatörvény és a koncessziós pályázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás után is sokan pártolták egy olyan törvény létrehozását, amely a rádiók és a televíziók működését szabályozza. A törvényt 1995 végére sikerült elfogadtatni minden párttal. A törvény életbelépése után 9 nappal a Danubius Rádió frekvenciáira az ORTT-nek pályázatot kellett kiírnia. A szerkesztők között a helyzet bizonytalanná vált, ám ezt a hallgatók az újabb és újabb műsorok elindulásának köszönhetően nem érezték meg.

A pályázat kiírása előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A menekülő vezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bizonytalanság érződött a vezetésen is. Akkoriban a rádió igazgatója Dr. László József volt. A koncessziós pályázat előtt visszament a Kossuth Rádióhoz, ott ugyanis főszerkesztő volt. A Danubius Rádió vezetését senki sem vállalta el teljes állásban. A pozíciót Sárosi István vette át félállásban 1997 nyaráig, utóda Kálmán Zsuzsa lett.

Az első magyar morning-show[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törvény megjelenése miatti feszültséget növelte a konkurencia is. A kiéleződő piaci versenyt szem előtt tartva a szerkesztők bevezették a nyugaton bevált, naponta ugyanabban az időpontban hallható sikeres műsortípust, a morning-showt. Az 1996-ban megjelent műsor a Cappucino nevet viselte. A műsorvezetők, Boros Lajos és Bochkor Gábor, heti váltásban jelentkeztek. A külföldi - és később a hazai - tapasztalatok azt mutatták, hogy a rádióhallgatók nagy része egész nap azt a rádiót hallgatja, amelyet reggel. A Cappuccinot a hallgatók megkedvelték, így a rádió törzshallgatóinak köre is gyarapodott.

A Jam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sikeren felbuzdulva új műsor indult a Danubius Rádióban délután 14-18 óra között. A műsor a Jam címet kapta. Ebben a műsorban is két műsorvezető volt, heti váltásban.

Danubius Rádió CD-je[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Danubius Rádió egy CD-t adott ki, amelynek a címe "Zene füleimnek" volt. A CD-n a korabeli hazai popzenei élet olyan kiválóságai szerepeltek, mint a Pa Dö Dö, Császár Előd, a Bon Bon és még sokan mások. Ebből koncert is lett.

A pályázat kiírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályázat benyújtására - annak kései kiírása miatt - másfél év állt rendelkezésre. A médiatörvény szerint erre 90 nap áll az ORTT rendelkezésére, majd 150 napon belül el kell bírálnia a pályázatokat. A pályázat 1997. június 10-én jelent meg, benyújtási határideje 1998. november 8-a volt. Ezután a bizottságnak 60 napja volt az elbírálásra, ám a döntést már 1997. szeptember 1-jén meghozták.

A pályázat kiírása után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meghatározó négyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műsorvezetők tudták, hogy a pályázat kiírása után ők is a piacra kerülnek a rádióval együtt. A négy műsorvezető: Boros Lajos, Buza Sándor, Rókusfalvy Pál és Rónai Egon voltak. Vezetőjük Rókusfalvy Pál volt. Egy magánbeszélgetésből kiindulva Rókusfalvy Pál megkereste a 4 embert, egy közös vevői fellépés ötletével.

DMG, mint a legígéretesebb befektető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több potenciális vevővel való tárgyalás után a négyek végül a DMG Radio mellé álltak, itt látták ugyanis a legtöbb garanciát arra, hogy az általuk képviselt program-elvek megvalósulhatnak. A DMG Radio ügyvezető igazgatója Charlie Cox, 1997 áprilisában erősítette meg, hogy konzorciumuk indul a rádiós pályázatokon. Az Országos Kereskedelmi Rádió Részvénytársaság (OKR Rt.) néven megalakult konzorcium tagjai:

A Daily Mail Group anyavállalata rövid bemutatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1973 óta működő brit DMG Radio a Daily Mail and General Trust Plc. leányvállalata. A Daily Mail Group-nak nevezett anyavállalat a Rothermere család vállalkozásaként indult. 1997-re Nagy-Britannia egyik vezető médiacsoportjává nőtte ki magát. Akkoriban tőzsdei értéke 1,6 milliárd font volt. A sajtóérdekeltségei közé tartozott:

Magyarországon:

A 20 rádióállomást üzemeltető leányvállalata főleg brit és Ausztráliai érdekeltségekkel rendelkezett, de a Scandinavian Brodcasting System svéd rádióállomásának is befektetői voltak.

A pályázat kihirdetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ORTT 1997. november 1-jén kihirdetett eredmény szerint:

  • a Danubius Rádió frekvenciáját az OKR Rt. ezen a néven szerezte meg.

Az OKR Rt.-től a következő cégek vásároltak részvényeket:

  • Négyek: 5 százalékos, a
  • Daily Mail Group Radio Hungary 45 százalékos, szintén DMG érdekeltségű
  • Radio Trust 10 százalékos, a
  • Wallis Rt. 30 százalékot, és végül az
  • OTP Rt. 10 százalékos tulajdonrészt vásárolt.

Így végül összesen a DMG 55 százalékkal rendelkezett.

A megújuló Danubius[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vezetés megújulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sándor István a Danubius Rádió vezérigazgatója, 1997. december 1-jétől Fischer András a kereskedelmi- és marketing igazgatója lett. A pénzügyi igazgató posztra pedig Kubatov Jánost nevezték ki. A négyek közül ügyvezető igazgató lett Rókusfalvy Pál. Szintén a négyek közül került ki a zenei igazgató, Buza Sándor, aki korábban a Magyar Rádiónál és a Danubiusnál is végzett már ilyen feladatokat. Rónai Egon mint hír- és programigazgató kezdte az 1998-as évet a Danubius Rádiónál. Boros Lajos pedig a kreatív igazgatói címet kapta meg.

A Danubius Rádió zenei, és technikai megújulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Danubius 1997 december 31-én éjféltől egy új műsorrendet, és új zenéket kezdett sugározni. Ennek oka az volt, hogy 1998. január 1-jével kezdte meg műsorsugárzását az OKR Rt. működtetésében. Az OKR Rt. a pályázat megnyerésekkor építeni kezdte a Danubius Rádió új adóstúdióit, a Váci út 141. számú épületben, ahonnan 1998 márciusától szól a rádió. Az új stúdióban modern technikai berendezésekkel lettek felszerelve, így a műsorvezető már egymaga irányíthatja az adást.

A DMG Radio kutatásokat is végzett, mely meghatározta az új műsorstruktúra kifejlesztését. Az első kutatása alapján meghatározta, hogy milyen zenéket játsszon a Danubius. A rádió a '80-as, '90-es évek zenéjét játszó zenei rádió lett, melynek elsődleges célcsoportja a 25-34 éves korosztály, a másodlagos a 20-44 éves korosztály lett. A leadott zenéket egy külön cég kezdte figyelni, és ez alapján a rádió a következő kategóriákat választotta:

A siker érdekében jól ismert műsorvezetőket vetett be az OKR Rt. ( Országos Kereskedelmi Rádió Rt. ) Ezek a személyek:

Az ő sikerüket bizonyította, hogy 1998-ban a közönségszavazatok alapján a legjobb rádiós műsorvezető Bochkor Gábor és Jakupcsek Gabriella lett.

A Danubius Team[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rádió célja, hogy közel kerüljön a hallgatókhoz. Így fogant meg 1998-ban a Danubius Roadshow. A Danubius Team, hazai zenészek, zenekarok, énekesek csatlakoztak hozzá, akiknek fontos volt az ország első kereskedelmi rádiója és annak közönsége. A team pár tagja:

A sztárok dalokkal ajándékozták meg a Danubiust ősszel, mikor vége lettek a Roadshow-nak. Ebből a dalokból CD-t adott ki a rádió Vígállomás néven. A Vígállomás pár hónap után aranylemez lett. 1998 végére a Danubius Rádiót hallgatták a legtöbben. A tulajdonosváltás tehát nagy lendületet adott. Ebben az évben érte el a rádió a legnagyobb bevételt is.

Az újabb tulajdonosváltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DMG később a teljes nemzetközi rádiós portfólióját (benne a Danubius Rádiót is) egy újabb szakmai befektetőnek, a GWR Csoportnak értékesítette. A GWR időszakában a rádió tovább erősödött. 2003 tavaszán ismét egy újabb cég kezébe került a rádió, ezúttal egy amerikai befektető csoport vette meg, az Advent International. 2008-ban ismét tulajdonos váltás történt. Az Accession Mezzanine Capital megvásárolta a Danubius Rádió 100 százalékát az Advent International-től.

A Danubius Rádió foghatósága 2009. november 18-ig - az országos frekvencia elvesztéséig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Danubius Rádió 24 órában ultrarövidhullámon (FM) 11 adótoronyról 75%-os országos lefedettséggel sugározta a műsorait. A Danubius Rádió adása az interneten is hallgatható volt.

A Danubius Rádió megszűnésének okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 novemberében a Danubius Rádiónak lejárt a szerződése az általa használt országos frekvenciára, amelyet egy új rádióállomás nyert el. A döntést az ORTT tagjai hozták meg, de az elnök és az SZDSZ-es tag nem vett részt a tárgyaláson. A döntés szabályellenes volt és komoly politikai vitákat váltott ki.[3] A döntés törvénytelen voltát első fokon a Fővárosi Bíróság 2010. január 19-én, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 2010. július 14-én jogerős ítéletben mondta ki. Ennek ellenére - mivel polgári és nem közigazgatási bíróság ítélkezett - nem volt lehetőség a per keretében az ORTT-t az eredeti állapot helyreállítására kötelezni.[4] Az új rádió azóta is folyamatosan működik a Danubius helyén.

A Danubius Rádió online műsorai 2010. január 28-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hétköznap

01:00-02:00 Magyar óra

02:00-03:00 Jazz óra

04:00-05:00 Világzene

05:00-10:00 Danubius Reggel

10:00-15:00 Kívánságműsor

15:00-20:00 Danubius Online

20:00-01:00 Danubius Light

Hétvége

01:00-02:00 Magyar óra

02:00-03:00 Jazz óra

04:00-05:00 Világzene

05:00-20:00 Danubius Online

20:00-01:00 Danubius Light

A Danubius Rádió zenei stílusa, célcsoportjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Danubius Rádió a ’90-es évek, az új évezred és napjaink zenéjét játszó rádió volt. Az utóbbi korzenéken belül a rádió 3 kategóriát játszott. Ezek a kategóriák:

A rádió gyakran elsőként illesztette műsorába a legújabb slágergyanús szerzeményeket, bár túlnyomó részben a már mindenki által kedvelt és ismert dalok voltak hallhatók. A magyar rádióállomások között egyedülálló az éjszakai programban, hogy minden hajnalban egy óra jazz és egy óra világzene volt hallható. A Danubius Rádió folyamatosan tesztelte a leadott zenéket, hogy a zenékkel kapcsolatban milyen a hallgatók reakciója.

A Danubius Rádió célcsoportjai:

  • Az elsődleges csoport: 25-34 éves korosztály, erről a korosztályról általánosan elmondható, hogy kezdettől fogva a Danubius Rádió lelkes híve volt.
  • A másodlagos csoport: a 20-44 éves korosztály.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]