Dalos György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dalos György
Gyorgy Dalos at Leipzig book fair.png
A lipcsei könyvvásáron 2010-ben
Élete
Született 1943. szeptember 23. (71 éves)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Deutsch (Ivor) Andor és Berliner Erzsébet
Felesége Rimma Vlagyimirovna Truszova
Gyermekei Dalos Anna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Fontosabb művei Előtörténetek
A körülmetélés
Balaton-brigád
Irodalmi díjai Füst Milán-díj (2011)
Születési neve: Deutsch György

Dalos György (eredeti neve: Deutsch György) (Budapest, 1943. szeptember 23. –) magyar író, műfordító.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Deutsch (Ivor) Andor (1906-1945)[1] és Berliner Erzsébet voltak.[2] 1943-ban született Budapesten. Édesapja a munkaszolgálata során szerzett betegségében halt meg, 1945-ben, édesanyja is gyakran betegeskedett, így fiuk 12 éves koráig zsidó felekezeti gyermekotthonokban, később pedig a Fiúárvaházban nevelkedett. Miután hazakerült, megkezdte tanulmányait az Andrássy úti általános iskolában, ezt követően pedig a Kölcsey gimnáziumban. 1962-ben tette le az érettségi vizsgát, 1967-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem karán tanult, mint a Művelődésügyi Minisztérium ösztöndíjasa. Diplomamunkája a német szociáldemokráciát taglalta a Weimari Köztársaság idején. 1964-ben lett az MSZMP tagja, 1965-ben pedig belépett a Magyar Írók Szövetségébe.

Ekkor már folyamatosan jelentek meg versei, könyvrecenziói és tudósításai a moszkvai irodalmi életről. 1967-ben a Munkásmozgalmi Múzeumnál kezdett dolgozni segédmuzeológusi beosztásban. 1968-ban fordulat következett be életében, mely későbbi pályájára is kihatott: a Fővárosi Bíróság az ún. „maoistaperben“ mint egy szélsőbaloldali diákcsoport tagját hét havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte államellenes összeesküvés vádjával. Emiatt a pártból kizárták, munkahelyén felmondtak neki, megtiltották, hogy kiutazzon és részleges publikációs tilalmat rendeltek el számára: 19 éven keresztül nem jelent meg könyve Magyarországon.

Egy későbbi konfliktus alkalmával rendőri felügyeletet kapott, mely ellen 25 napos éhségsztrájkkal tiltakozott és melyet végül Lukács Györgynek köszönhetően oldottak fel. Innentől fogva többé nem került nyílt konfliktusba az államhatalommal annak ellenére, hogy az 1970-es években kivette részét a demokratikus ellenzék munkájából. Egy moszkvai diáktársnőjével kötött házasságot (Rimma Vlagyimirovna Truszova), akitől 1973-ban született lánya, Anna, aki muzikológusként és zenekritikusként dolgozik.

Ezidőtájt munkája német és szovjet szakkönyvek és folyóiratok fordításából állt. Műveit 1979-től publikálta a Német Szövetségi Köztársaságban. Kinti kapcsolatai révén 1984-ben elnyerte a DAAD Berlini Művészprogramjának egyéves ösztöndíját, ezután pedig 1985-ben Brémában, a kelet-európai kutatóintézet munkatársaként dolgozott szerződéssel. Később Budapestre jött, majd 1987-ben Bécsbe ment, munkavállalási engedéllyel.

A Deutschlandfunk magyar adásánál dogozott mint külső munkatárs, az írásból élt. 1995-ben megpályázta a berlini Magyar Ház igazgatói posztját, amit el is nyert. Később a frankfurti könyvvásár magyar fővendégségén volt irodalmi kurátor. 1992 és 1996 között tagja volt a kölni, később pedig a berlini Heinrich Böll Alapítvány kuratóriumának.

1995 óta Berlinben él, szabadfoglalkozású íróként dolgozik. 1997-ben a Szász Művészeti Akadémia levelező tagja lett, számos német kulturális zsűri munkájában segédkezik. 2006 óta szerkeszti a Freitag című berlini hetilapot. 2008 tavaszán Horvátország lipcsei könyvvásári bemutatkozásának kurátori tisztét látta el.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dalos György (jobbra) átvette a lipcsei díjat

Magyar könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Meine Lage in der Lage. Gedichte und Geschichten. Rotbuch Verlag, Berlin, 1979
  • Neunzehnhundertfünfundachtzig. Ein historischer Bericht, Rotbuch, Berlin, 1982
  • Kurzer Lehrgang, langer Marsch. Eine Dokumontage. Rotbuch, Berlin
  • Mein Großvater und die Weltgeschichte. Eine Dokumontage. Literarisches Colloquium Berlin, 1985
  • Archipel Gulasch. Entstehung der demokratischen Opposition in Ungarn. Essay. Edition Temmen, Bremen, 1986
  • Die Beschneidung. Eine Geschichte. Insel Verlag, Frankfurt, 1990, Suhrkamp Verlag, Frankfurt, 1993, 1997, 1999
  • Ungarn - vom Roten Stern zur Stephanskrone. Aufsätze. Edition Suhrkamp, 1991, zweite erweiterte Ausgabe, 1997
  • Vom Propheten zum Produzenten. Zum Rollenwandel der Literaten in Ungarn und Osteuropa. Wespennest-Essay, Wien, 1992
  • Proletarier aller Länder, entschuldigt mich! Ende des Ostblockwitzes. Edition Temmen, Bremen, 1993, siebente Auflage, 1999
  • Der Versteckspieler. Roman. Insel Verlag, Frankfurt,1994, Suhrkamp, 1997
  • Der Rock meiner Großmutter. Frühe Prosa. Surhkamp Verlag, Frankfurt, 1996
  • Gast aus der Zukunft. Anna Achmatowa und Sir Isiah Berlin - Eine Liebesgeschichte. EVA, 1996, zweite Ausgabe, 1997
  • Lajos Kossuth: "Ungarn ist in Gefahr!" Die Große Ministerrede, 11. Juli 1848, EVA/Reden, 1998 (Szerkesztés, kísérő esszé és jegyzetek).
  • Der Gottsucher. Eine Geschichte. Insel, 1999, Suhrkamp, 2001
  • Olga. Pasternaks letzte Liebe. Fast ein Roman. EVA, Hamburg, 1999
  • Die Reise nach Sachalin. Auf den Spuren von Tschechow. EVA, Hamburg, 2001
  • Seilschaften. Roman. DuMont Literatur, 2002
  • Ungarn in der Nußschale. Geschichte meines Landes. Beck Verlag., München, 2004
  • Balaton-Brigade. Roman. Rotbuch Verlag
  • 1956: Der Aufstand in Ungarn. C. H. Beck Verlag, 2006
  • Jugendstil, Rotbuch Verlag, 2007
  • Der Vorhang geht auf. Ende der osteuropäischen Diktaturen.

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ny. A. Csukovszkij: Uszály és égbolt, Ungvár-Bp., 1970
  • A. A. Naszibov: Labirintus-akció, 1970
  • J. Sz. Szemjonov: A Stirlitz-dosszié, 1971
  • H. Thürk: Singapore, 1973
  • J. Z. Vorobjov: Az idegháború katonája, Ungvár-Bp., 1973
  • H. M. Enzensberger: A havannai kihallgatás, 1974
  • K. Pickshaus-D. Raulf: Osztályharcok a mai Nagy-Britanniában, 1974
  • V. I. Csujkov: A harmadik birodalom bukása, 1975
  • U. K. Kekkonen: A finn külpolitika útja, 1975
  • M. Ny. Tuhacsevszkij válogatott művei, 1975
  • A második világháború története. 1939-1945. 1. köt. (Nádor Tiborral), 1976
  • D. A. Volkogonov: A szovjet tiszt etikája, 1976
  • P. N. Fedosev: A filozófia és a tudományos megismerés, 1982
  • Az orosz tolvajvilág és művészete, 1994

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. HUNLIT.hu
  2. MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
  3. A könyv Anna Ahmatova orosz költő és Sir Isaiah Berlin oxfordi filozófia professzor kapcsolatáról szól, eredeti dokumentumok alapján.
  4. A regény adatlapja a Molyon

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dalos György témájú médiaállományokat.