Cumulonimbus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 31., 15:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Üllős zivatarfelhő (Cumulonimbus incus)
Zivatarfelhő alja
Zivatarfelhő
Az elektromos töltés eloszlása egy zivatarfelhőben

A zivatarfelhő (Cumulonimbus, nemzetközi jele: Cb) függőleges felépítésű, sűrű felhő, melyből jelentős mennyiségű csapadék: záporeső, jégeső, télen hó eshet. Magassága elérheti a 12, kivételes esetben a 18 kilométert is, azaz felnyúlhat a sztratoszférába, míg alapja 2000 méter alatt található. Belsejében a függőleges áramlatok sebessége elérheti az óránkénti 100 kilométeres sebességet is. Alsóbb részein a légnedvességből kicsapódott vízcseppekből áll, de az igazán magas zivatarfelhők fölső részén ez megfagy, és jégszemcsék keletkeznek, ezek, ha csökken a föláramlás, csapadékként jégesőt, vagy ha esés közben megolvadnak, esőt hoznak létre. A zivatarfelhő elsősorban nyáron jön létre, helyi jelenségként a gomolyfelhők további növekedésével, de létrejöhet hidegfrontok előtt is (ritkán, amikor a markáns hidegfront enyhe időjárásra következik, télen is). Tetején gyakran jelenik meg egy többé-kevésbé kifejlett üllő, melyet a magassági szelek messze sodorhatnak. Különleges változata a szupercella (cbpower) amely több órán át fennáll, heves jelenségeket okozva, esetenként tornádót is. Láncokba rendeződhet, ekkor zivatarláncról beszélünk. A zivatarfelhő létrejöttét elősegíti:

  • A nagy mennyiségű légnedvesség
  • Meleg, instabil levegő
  • Energiaforrás, mely a nedves, meleg levegőt gyors feláramlásra készteti.

További információk

Commons:Category:Cumulonimbus clouds
A Wikimédia Commons tartalmaz Cumulonimbus témájú médiaállományokat.