Csizmás kandúr (mese)
_-_Le_Chat_bott%C3%A9_-_1.png)
_1968,_MiNr_Kleinbogen_1426-1431.jpg)
A Csizmás kandúr (franciául: Le Maître Chat, ou Le Chat Botté) európai tündérmese, melynek legismertebb változatát Charles Perrault[1] írta le és jelentette meg Lúdanyó meséi (Ma mère l'Oye) című kötetében 1697-ben.
Történet
Élt egy molnár, akinek három fia volt. Miután a molnár meghalt, a legnagyobb fiára a malmát, a középsőre a szamarát, a legkisebbre pedig a macskáját hagyta. A legkisebb fiú búsult, mert ilyen mihaszna macskát örökölt, ám a macska hirtelen megszólalt, és közölte vele, vegyen neki két pár csizmát meg egy tarisznyát. Miután a fiú teljesítette a macska kívánságát, a macska elment az erdőbe nyúlra vadászni, és a zsákmányt a királynak ajéndékozta azzal, hogy ura, Karabunkó márki küldte. Ez többször megismétlődött, majd egyszer a király és a lánya sétakocsikázásra indult. Ekkor a macska arra utasította a fiút, hogy vetkőzzön meztelenre, és ugorjon bele a tóba. Amikor a királyi hintó a tóhoz ért, a macska elmondta a királynak, hogy gazdáját rablók támadták meg, és kifosztották. A király fényes ruhákat adatott a márkinak, és a hintóba ültette. A királylánynak nagyon megtetszett a legény. A macska előreszaladt, és a réten dolgozó embereket megkérte, hogy a királynak mondják azt, hogy a föld Karabunkó márkié. Ugyanezt tette egy búzatáblánál is, végül egy kastélyhoz ért, ahol egy óriás lakott. A kandúr hízelgett az óriásnak nagy ereje miatt, és arra kérte, hogy mutassa meg neki. Az óriás belement, és először oroszlánná, majd egérré változott. A kandúr rávetette magát az egérre, és felfalta. Amikor a királyi hintó a kastélyhoz ért, a kandúr már várta őket. A király feleségül adta a lányát a molnárlegényhez, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Változatok
A történetnek több változata ismert. Giambattista Basile 1600-as években megjelent Pentameron című könyvében Cafliuso címmel szerepel; ebben a verzióban a macska nőstény. A 19. században a Grimm testvérek gyűjtésében is megjelent a történet, amelyet Wilhelm Grimm egy hugenotta családból származó nőtől, Jeanette Hassenpflugtól hallott. Az 1857-es kiadásból a mesét kihagyták.
Feldolgozások
Az egyik népszerű feldolgozása a történetnek Fredd Ladd és Kimio Yabuki 1969-ben készült animéje. A csizmás kandúr alakja több műben is előfordul, például Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjében, vagy a Shrek filmekben.
Angela Carter Csizmás kandúr című novellája 1979-ben jelent meg.
Jegyzetek
Források
