Csiffáry Nándor

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csiffáry Nándor
Született1925. október 14.
Dorog
Elhunyt2017. június 5. (91 évesen)
Esztergom
Állampolgárságamagyar
GyermekeiCsiffáry Tamás
Foglalkozásahelytörténész
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Csiffáry Nándor (Dorog, 1925. október 14. – Esztergom, 2017. június 5.) főiskolai tanár, helytörténész.

Élete[szerkesztés]

Szülei Csiffáry Nándor (1889-1953) gépész-kovács és Rapp Terézia (1894-1980) voltak. Felesége Wieder Katalin (1937) tanító, fiuk Csiffáry Tamás (1958-2010) oktató.

1944-ben az esztergomi Szent István bencés gimnáziumban érettségizett. Előbb a mosonmagyaróvári mezőgazdasági főiskolán tanult, majd 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történelem-földrajz szakon végzett. 1950-1951-ben az Állami Balett Intézetben tanított, majd 1951-1954 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajz Intézetében dolgozott. Ekkor teljesítette katonai szolgálatát is. 1953 áprilisától 15 hónapig a Felsőoktatási Minisztérium munkatársa volt. 1954-től nyugdíjazásáig az esztergomi (Vitéz János) Tanítóképző Főiskola tanára és helyettes vezetője volt. 1962-ben summa cum laude egyetemi doktori címet szerzett.[1]

Dorogról jelentetett meg több kiadványt. 1988-ban alapító tagja Dorog Város Barátai Egyesületének, melynek 2010-ig elnöke, majd tiszteletbeli örökös elnöke volt. A Magyar Földrajzi Társaságnak, az Esztergomi Balassa Bálint Társaságnak, a Dorogi Lexikon szerkesztőbizottságának és a Magyar Vegetárius Egyesület tagja volt. Részt vett az Ezeréves Esztergom cikksorozat írásában a Dolgozók Lapja hasábjain.

Karikatúráját Furlán Ferenc örökítette meg.[2] Tanítványa volt többek között Kovács Lajos (1949-2017) pedagógus, szerkesztő.[3]

Elismerései[szerkesztés]

  • 1966/ 1970 Oktatásügy Kiváló Dolgozója
  • 1984 Munka Érdemrend bronz fokozata[4]
  • 1987 Kiváló Munkáért
  • 1996 Dorogiak Dorogért Alapítvány elismerő oklevele
  • 1998 Pro Urbe Díj

Művei[szerkesztés]

  • 1953 A Pó-delta növekedése. Földrajzi közlemények 1953, 128.
  • 1970 Esztergom és környéke a Magyar Tanácsköztársaság idején. In: Esztergomi Tanítóképző Intézet. Tanulmányok.
  • 1972 Adatok Esztergom és Dorog felszabadulás előtti munkásmozgalom történetéhez. Intézeti Tanulmányok III. Esztergom. 51-70.
  • 1972 A békés egymás mellett élés politikájának érvényesülése a Szovjetunió külpolitikájában. In: 50 éves a Szovjetunió. Tatabánya, 101-122.
  • 1972 Az Esztergom-kenyérmezői hadifogolytábor I-II. Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1972. október 6-8.
  • 1973 "A szocialista forradalom győzelméért vivott harc és a szocializmus építése hazánkban" c. diakép-sorozat alkalmazásának tapasztalatai az Esztergomi Tanítóképző Intézetben. Intézeti Tanulmányok IV. Esztergom, 127-138.
  • 1974 A Kommunista Ifjúsági Szövetség nevelőmunkája az esztergomi Tanítóképző Intézetben. Tanítóképző Intézet. Tanulmányok 7. Esztergom, 155-172.
  • 1975 A város felszabadulása. In: Esztergom 1945-1975
  • 1979 A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei. Esztergom Évlapjai 1979
  • 1979 Martsa Alajos emlékére. Esztergom Évlapjai 1979
  • 1985 Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza. Esztergom Évlapjai 1985 (tsz. Baják István)
  • 1985 Dorog és környéke ellenállási mozgalma. MSZMP Komárom m. Biz. Oktatási Igazg. évkönyve 1985, 74—82.
  • 1985 Közoktatáspolitikai célkitűzéseink megvalósulása Komárom megyében. Tanulmányok - Esztergomi Tanítóképző Főiskola 22, 28-42.
  • 1993 Dorog a II. világháborúban. Dorogi Füzetek 5
  • 1998 A kései feudalizmus másfél évszázada Dorogon (1693-1849) - Az első világháború és a két forradalom eseményei Dorogon (1914-1919) (tsz. Magyar László)
  • 1998 A tízéves Dorog Város Barátai Egyesületének krónikája (1988-1998)
  • 1998 A 96-os német lövész hadosztály története, 1944-1945 - Emlékiratok a II. világháború dorogi hónapjairól. Dorogi Füzetek 15 (tsz. Kövecs Imre)
  • 2000 A dorogi barnakőszén-medence iparföldrajzi vázlata. Dorogi Füzetek 22 (1962)
  • 2006 A dorogi nagyközségi képviselő-testület és elöljáróság 1945. évi történetének három kallódó jegyzőkönyve. Dorogi Füzetek 35

Források[szerkesztés]

  1. ↑ A Dorog—tokodi medence iparföldrajza. Egyetemi doktori disszertáció, 1962.
  2. ↑ Kovács Lajos: Karikatúrák - Groteszkek Dorog képzőművészetében. Art limes 2017/4, 84.
  3. ↑ Dankó József 2019: Kovács Lajos pedagógiai, szépirodalmi és tudományos pályafutása. Új Forrás 51/9
  4. ↑ MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője 1985, 145; Magyar Közlöny 1984/50, 1011 (1984. november 21.) - ezüst

További információk[szerkesztés]

  • Bodri Ferenc 1990: Párhuzamos magántörténetek. Valóság 33/6
  • Csiffáry Tamás 2009: Évgyűrű(k). Szentendre
  • 2017 Közhírré tétetik Dorogon 28/7, 6.
Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csiffáry_Nándor&oldid=26539854”