Csernus Mariann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csernus Mariann
Életrajzi adatok
Született 1928. október 30. (85 éves)
magyar 1919-1946 Budapest
Származás magyar magyar
Pályafutása
Aktív évek 1948 – napjainkig
Híres szerepei Melinda
Katona József: Bánk bán
Díjai
Kossuth-díj 2010
Jászai Mari 1970
Érdemes művész 1975

Csernus Mariann az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Csernus Mariann (Budapest, 1928. október 30. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a középiskola alatt rendszeresen szavalt verseket. Nyolc évig tanult zongorázni. A Veres Pálné Leánygimnáziumban érettségizett, ahol diáktársaival még abban az évében (1948-ban) az aquincumi amfiteátrumban Babits Mihály Laodameiáját adták elő. Ekkor látta meg Egri István rendező. Az ő hívására szerződtette Devecseri Gábor a Pesti Színházhoz (ekkor a Révay utca 18. szám alatt), 1948-ban. 1950-ben Major Tamás csábította át, és így a Nemzeti Színház tagja lett. 1953-ban végezte el a Nemzeti Színház Stúdióját.

1962-ig főszerepeket játszott, de miután - hosszas tortúra után - végre találkozhatott emigrált fivérével, aki titkos ügynök lett, politikai okok miatt, tehetsége ellenére hosszú ideig, „felsőbb utasításra” nem foglalkoztatták, de nem rúgták ki a színháztól. Ekkortól önálló estekkel, a magyar költészet remekeivel járta az országot, valamint paródiaműsorokban lépett fel. 1970-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Weöres Sándor Psychéjét 1972. március 15.-én mutatta be az Egyetemi Színpadon, melynek kéziratát maga a költő adta át, sokéves barátságuk eredményeként. Országszerte nagy sikert aratott vele. 1975-ben tért vissza a Nemzeti színpadára egy Arisztophanész-darabban, és még ebben az évben megkapta az Érdemes Művész elismerést. 1981-ben, miután kiadták a Vizsolyi Biblia „hasonmás kiadását” született meg a „második számú” nagyszabású terv, önálló est ötlete. 1982 februárjában mutatta be kétórás műsorban a Katona József Színházban (mely során a teljes mű elhangzik és még a 2012/2013-as évadban is műsoron volt). 1989-ben a Nemzeti Színház Örökös Tagja lett. 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja maradt.

Külföldi utazásai során az európai művészet kortárs nagyjaival találkozik: Picassóval, Pablo Nerudával, a Nobel-díjas guatemalai íróval, Asturiasszal, vagy Gordon Craiggel (wd).

Filmekben többek között 1965-ben a Honfoglalás I-II-ben kapott szerepet, majd a hetvenes évek elején az Ágis tragédiája és a Holló a hollónak című játékfilmekben tűnt fel. 2005-ben A gyertyák csonkig égnek, egy évvel később pedig a Nenő című filmben láthattuk.

Első férje Joó László színész, 1951-ben született meg lánya, Joó Katalin, aki szintén színésznő, de 1988-ban öngyilkos lett. A tragédia hatására - a színésznő pszichológiát kezdett tanulni, majd - 1993-ban kiadta Ki voltál, leányom? című könyvét. Második férje 20 éven át Somlyó György költő volt.

Színpadi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 133, rendezőként 2, fordítóként 1.[m 1]

  • Katona József: Bánk bán....Melinda
  • Osborne: Dühöngő ifjúság....Alison
  • ShakespeareBertolt Brecht: Coriolanus....Valeria
  • Szabó Magda - Bereményi Géza: Az ajtó....Emerenc
  • Molnár Ferenc: Olympia....Lina
  • Sultz S.: Barátaim! Kannibálok!....Mámi
  • Shaffer: Lettice és Lotte....Miss Charlotte Schoen
  • Kopit: Jaj, apu...Madame Rosaliquette
  • Jean Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete....Az anyakirálynő
  • Niklas Radström: Búcsúkvartett....Helga, második hegedű
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Mirigy
  • Örkény István: Drága Gizám! (A Macskajáték alapján)
  • Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek....Nini, öreg dajka
  • Háy János: Házasságon innen, házasságon túl....Öreg néni, Marika néni
  • Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara....Nonnie néni
  • Martin McDonagh: A kripli....Mámi
  • Örkény István: Macskajáték....Giza
  • Gogol: Az orr....Nasztacia Petrovna
  • Jean Racine: Phaedra....Oinone, Phaedra dajkája és bizalmasa
  • Szabó Magda: Régimódi történet....Bányai Rákhel
  • Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember....A szőnyegkereskedő felesége
  • Sławomir Mrożek: Tangó....Eugénia
  • Kálmán Imre: A montmartrei-i ibolya....Páholyosnő
  • Csiky Gergely: A nagymama....Galambosné
  • Pap Károly: Szent színpad....Giza
  • Molière: Tudós nők....Beliza
  • Shakespeare: Szentivánéji álom....Heléna
  • Tolsztoj: Élő holttest....Mása

Jelenleg játszott szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Attention.pngAz utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2014. március 17., 14:04 (CET)

A Pesti Magyar Színházban:

Önálló estjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Születésnapi óda (1962)
  • Költőnk és kora (1966)
  • Ditirambus a nőkhöz (1969)
  • Psyché (1972)
  • Asszonyok mondókái (1976)
  • Jászai Mari: Életem (1979)
  • Vizsolyi Biblia (1982)
  • Megtört asszony (1986)
  • Változások (1986)

Rendezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Károlyi Gáspár: Vizsolyi Biblia

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Liv Ulmann: Változások

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ami megérthetlen (1954)
  • Játék a szerelemmel (1959)
  • Megszállottak (1962)
  • Germinal (1963)
  • Elveszett paradicsom (1962)
  • Hattyúdal (1963)
  • Már nem olyan időket élünk (1964)
  • A gyertyák csonkig égnek (2006)

Tévéfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Honfoglalás 1-2. (1962)
  • Ágis tragédiája (1971)
  • Holló a hollónak (1972)
  • Kiválasztottak (1981)
  • Nenõ (2006)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2013. május 23-ai lekérdezés

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]