Csere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A polgári jogban a csere olyan polgári jogi jogviszony, amelyben a szerződő felek dolgok kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget.[1]

A magyar polgári törvénykönyv szerint a cserére az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A 2013. évi V. törvény a csereszerződés fogalmát kiterjeszti a dolgok kölcsönös átruházásán felül más jogok és kötelezettségek kölcsönös átruházására is.[2]

Német polgári jog[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német polgári törvénykönyv szerint - a magyar szabályozással megegyezően - a cserére az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.[3]

Olasz polgári jog[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olasz polgári törvénykönyv szerint a csere olyan szerződés, amelynek tárgya dolgok tulajdonjogának vagy más jogoknak kölcsönös átruházása az egyik szerződő félről a másikra,[4] azaz az olasz szabályozás - a 2013. évi V. törvényhez hasonlóan - nem csak dolgok átruházását foglalja be a definícióba.

Hasonlóan a német és a magyar szabályozáshoz az olasz szabályozás is háttérszabályként használja az adásvételre vonatkozó szabályozást a csere esetében.[5]

Osztrák polgári jog[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrák polgári törvénykönyv a német, illetve magyar szabályozásnál részletesebben szabályozza a csereszerződéseket. Eszerint a csere olyan szerződés, amelyben az egyik dolgot egy másik dologért adnak át. Amennyiben a másik dolog pénz, akkor viszont főszabály szerint nem beszélhetünk csereszerződésről, kivéve ha ezüst illetve arany pénzérmék egymás közötti cseréjéről van szó.[6] Az egymással cserélő felek kötelesek a dolgokat a csereszerződés létrejöttekor meglévő állapotban a megfelelő helyen és időben átadni egymásnak, illetve átvenni egymástól.[7]

A tényleges átadás nem a szerződés létrejöttének a feltétele, hanem a csereszerződés teljesítésének és a tulajdonjog megszerzésének.[8]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1959. évi IV. törvény 378. §
  2. 2013. évi V. törvény 6:234. §
  3. BGB § 480 Tausch Auf den Tausch finden die Vorschriften über den Kauf entsprechende Anwendung.
  4. Art. 1552 Nozione La permuta è il contratto (1321) che ha per oggetto il reciproco trasferimento della proprietà di cose, o di altri diritti, da un contraente all'altro (1376).
  5. Art. 1555 Applicabilità delle norme sulla vendita Le norme stabilite per la vendita si applicano alla permuta, in quanto siano con questa compatibili (1470 e seguenti).
  6. ABGB § 1045. Der Tausch ist ein Vertrag, wodurch eine Sache gegen eine andere Sache überlassen wird. [...] § 1046. Das Geld ist kein Gegenstand des Tauschvertrages; doch lassen sich Gold und Silber als eine Ware, und selbst als Münzsorten insoweit vertauschen, als sie nur gegen andere Münzsorten, goldene nämlich gegen silberne, kleinere gegen größere Stücke verwechselt werden sollen.
  7. ABGB § 1047. Tauschende sind vermöge des Vertrages verpflichtet, die vertauschten Sachen der Verabredung gemäß mit ihren Bestandteilen und mit allem Zugehöre zu rechter Zeit, am gehörigen Ort und in eben dem Zustand, in welchem sie sich bei Schließung des Vertrages befunden haben, zum freien Besitz zu übergeben und zu übernehmen.
  8. ABGB § 1045. Der Tausch ist ein Vertrag, wodurch eine Sache gegen eine andere Sache überlassen wird. Die wirkliche Übergabe ist nicht zur Errichtung; sondern nur zur Erfüllung des Tauschvertrages, und zur Erwerbung des Eigentumes notwendig.