Csázma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csázma
Cazma, Centar09.JPG
Csázma központja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Belovár-Bilogora
Jogállás város
Polgármester Dinko Pirak (HSS)
Irányítószám 43240
Népesség
Teljes népesség 2804 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 240 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csázma (Horvátország)
Csázma
Csázma
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 16° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 16° 37′ 00″
A Csázma weboldala

Csázma korábbi nevén Chezmicze (horvátul Čazma) város Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belovártól 27 km-re délnyugatra és a DunaDráva torkolattól mintegy 200 km-re fekszik. Csázma községhez 36 további település is hozzátartozik. Ezek Andigola, Bojana, Bosiljevo, Cerina, Dapci, Dereza, Gornji Draganec, Gornji Dragičevci, Gornji Lipovčani, Gornji Miklouš, Grabik, Grabovnica, Komuševac, Marčani, Martinac, Milaševac, Novo Selo, Općevac, Palančani, Pavličani, Pobjenik, Pobrđani, Prnjavorac, Prokljuvani, Sišćani, Sovari, Suhaja, Vagovina, Vrtlinska, Vučani, és Zdenčec.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost Szent László király adományozta az általa alapított zágrábi püspökségnek.

Első írásos említése 1232-ből származik, amikor Babonics István zágrábi püspök társaskáptalant alapít itt.

A 13. században Kálmán herceg IV. Béla öccse innen irányította a horvát és szlavón területeket.

A város a zágrábi püspökség részeként a püspökök kedvelt tartózkodási helye volt, ahol püspöki palota is állt.

Egykori várkastélyát 1445-től említik, nyoma sem maradt.

A társaskáptalan és a dominikánus kolostor 1552-ig a török betörésig működött. Ezután Csázma a török hódoltság része lett, a végvári harcok állandó színtereként közel száz évig lakatlan terület.

A 17. század elején a horvát szábor a város újjáépítését határozta el és 1610-ben határőröket telepített ide. 1871-ig katonai határőrvidék központja. Ezután Magyar Királyságon belül Horvátország része, mely a 19. század végén indult fejlődésnek.

1910-ben 1282 lakosából 1188 horvát volt. A település a trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának székhelye volt.[3][4]

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakóinak száma 2878 fő és a községhez tartozó további településekkel együtt összesen 8895 lakosából a 2001. évi népszámlálás alapján 96,75% horvátnak vallotta magát. A legjelentősebb kisebbség a szerb, de számarányuk nem jelentős 82 fő és a magyarok jelenléte 4 fő szinte csak jelképesnek mondható.[2]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csázma képekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. október 19. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  2. ^ a b Csázma község. MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. (Hozzáférés: 2010. július 19.)
  3. Branko Nadilo: Törökellenes és más erősségek Verbovec (Vrbovec) és a Száva közti térségben. jupiter.elte.hu. (Hozzáférés: 2010. július 19.)
  4. Csázma. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2010. július 19.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]