Ciceró (mértékegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A ciceró a szárazföldi európai tipográfiában használt (gyakori megfogalmazásban „nyomdai”) mértékegység. A Didot–Berthold-rendszerben alapegységnek számít. Egy ciceró 12 pont, azaz 4,511 mm. A történelmi francia hüvelyk hatoda.

Hasonló mértékegység az angol pica, de a francia hüvelyk nagyobb az angolnál. Ezért egy ciceró 1,063 picát tesz ki.

A ciceró név eredete vitatott. Az egyik olvasat szerint Marcus Tullius Cicero beszédeinek egy 1465-ös kiadásából ered, amit Peter Schöffer hasonló méretben nyomtatott a saját maga által öntött és metszett betűkkel. Más források szerint a név Ulrich Hans Cicerotól ered, aki a 15. században ugyanekkora betűkkel adott ki egy írást Rómában.

Az ólombetűs nyomtatás végéig a ciceró szabványos mértékegység volt. Az új technikák megjelenésével a milliméter vette át a helyét, mivel ekkortól a feldolgozást többnyire tipográfiailag képzetlen személyek végzik. A pont mértékegység viszont túlélte ezt a változást.

Több európai országban más méretet jelöltek ezzel a névvel, vagy máshogy nevet adtak ennek a méretnek. Franciaországban St. Augustin, Hollandiában Augustijn, Angliában Pica, Spanyolországban Cicero vagy Lectura, és Olaszországban Lettura. A két cicerós méret neve Franciaországban és Hollandiában Palestine, Angliában Twoline Pica vagy Double Pica, és Olaszországban Palestina.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Friedrich Bauer: Handbuch für Schriftsetzer. 2. Auflage. Verlag Klimsch & Co, 1905.
  • J. Bass: Das Buchdrucker-Buch. Verlag Heinrich Plesken, 1930.
  • Fritz Genzmer, Walther Großmann: Das Buch des Setzers. Verlag Gutenberg, Berlin, 1939.
  • Leo Davidshofer, Walter Zerbe: Satztechnik und Gestaltung. Bildungsverband Schweizerischer Buchdrucker, 1961.

Külső link[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Átszámítás a Google-val.