Caravan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Caravan
Információk
Eredet Canterbury, Anglia, Egyesült Királyság
Aktív évek 1968 - napjaink
Műfaj pszichedelikus rock, progresszív rock, jazz
Tagok
Pye Hastings
Richard Coughlan
Jim Leverton
Jan Schelhaas
Geoffrey Richardson
Doug Boyle
Korábbi tagok
David Sinclair
Richard Sinclair
Mike Wedgwood
John G. Perry
Derek Austin
Stuart Evans
Steve Miller
Dek Messecar

A Caravan együttes weboldala

A Caravan egy angol együttes Canterbury környékéről. A Wilde Flowers korábbi tagjai, David Sinclair, Richard Sinclair, Pye Hastings és Richard Coughlan alapították.[1] A Caravan 1968-től az 1970-es évekig tartó néhány év során jutott el a sikerhez, a canterburyi szcéna részeként, a pszichedelikus rock és a jazz felé közeledve olyan egyedi hangzást hozott létre, mint kortársa, a Soft Machine. A Caravan még most a 21. században is élő és aktív együttes.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi együttesük, a Wilde Flowers felbomlása után David Sinclair, Richard Sinclair, Pye Hastings és Richard Coughlan 1968-ban hozta létre a Caravant. Az együttes volt az első brit zenekar, amely amerikai kiadóval kötött szerződést. A Verve ezt követően, még abban az évben kiadta az együttes bemutatkozó albumát Caravan címmel. Miután a Verve megszüntette rock és pop részlegét, a Caravan átment a Decca Recordshoz, amely kihozta 1970-ben az If I Could Do It All Over Again, I'd Do It All Over You című albumot, amelyről a címadó szám a Top Of The Pops című műsorban való fellépéshez juttatta az együttest. 1971-ben a Deram (a Decca progresszív részlege) kiadta az In the Land of Grey and Pink című lemezt. A harmadik album megjelenése után David Sinclair úgy döntött, hogy elhagyja az együttest, őt Steve Millerrel helyettesítették. A billentyűs személyében történt változás magával hozta a zenei irányultság módosulását is, és a banda következő albuma, a Waterloo Lily, határozottan jazzesebb volt, mint korábbi munkáik. Ez egyfajta nyugtalanságot okozott az együttes követőiben és a társaság röviddel a Waterloo Lily megjelenése után feloszlott, csak Hastings and Coughlan maradt. A duó leigazolta a brácsán játszó Geoffrey Richardsont, a basszista Stu Evanst és a billentyűs játékos Derek Austint, majd aktívan turnézni kezdett. Ez a felállás nem készített új lemezt, amíg Evans helyére John Perry nem került és Dave Sinclair nem csatlakozott újra az együtteshez 1973-ban. Az ezt követő új album, a For Girls Who Grow Plump in the Night a régi stílushoz való visszatérést jelentette és az együttes egyik legjobb alkotásaként tartják számon. Perry nemsokára távozott és a helyére Mike Wedgwood került.

Kultusz híresség volta ellenére az együttes listákon való jelenléte minimális volt az USA-ban és az Egyesült Királyságban. Amerikában egyetlen albumuk, a Cunning Stunts került listára (124.). A brit listákra a Cunning Stunts (50.) és a Blind Dog at St. Dunstan's (53.) jutott csak fel. A lojális hívek persze biztosítva voltak a folyamatos, visszamenőleges lemezállátás és az együttes hosszú karrierje által, amely napjainkig folytatódik, a két alapító tag, Pye Hastings (gitár, ének, zeneszerzés) és Richard Coughlan (dobok) által fémjelezve. A Caravan legismertebb felvétele az 1971-ben megjelent In the Land of Grey and Pink, amely a második albumuk volt a Deccánál. 30 évvel később az album ezen kiadása platina-lemez lett, 100.000 eladott példány után.

Azt szokták mondani, hogy ez a lemez "intenzív melódikus hangulatot, finom humort tartalmaz és megnyerően kellemes elegyét mutatja a hard rock, folk, klasszikus és jazz zenének, áthatva Tolkien-szerű fantasy-elemekkel".[1] A Caravannek a hatvanas évek végétől a hetvenes évek végéig terjedő időszakát úgy jellemezhetnénk, mint egyfajta termékeny és invenciós időszakot. Úgy tűnik az együttesnek rengeteg ötlete volt, hogy közvetlen, rádió-barát számokat hozzon létre. Albumaik 21. századi újra kiadásait a terjengős számok jellemzik, a korábban meg nem jelentek pedig azt bizonyítják, hogy milyen hatalmas mennyiségű kiadható anyagot hagytak le 1970-es albumaikról.

Az együttes jobbára pihent a nyolcvanas években, egészen az 1990-es újra egyesülésig, amit eredetileg egyedi, TV-s alkalomnak terveztek, újra megerősítendő karrierjüket. Újabban ismét jól fogynak a lemezeik, rajongó táboruk van, megtámogatva bizonyos rádiós rétegműsoroktól, mint a BBC Six "Freak Zone"-ja, valamint a progresszív rock újra növekvő népszerűségétől. Miután 2002-ben feléptek a NEARFest festiválon, 2003-ban kiadták az Unauthorised Breakfast Item című albumukat.

2010-ben Pye Hasting bejelentette, hogy az együttes újrakezdi tevékenységét, s mindezt megelőlegezi egy egyszeri koncerttel az ITV számára a Metropolis Studiosban. Mindez 2010 decemberében megtörtént. A bemutatkozó előadásra új anyagokat írtak és csatlakozott a bandához a dobokon és ütősökön játszó Mark Walker. A koncertről készült DVD 2010 májusában jelent meg, a felvételt pedig ismét bemutatta az ITV a Legends (Legendák) című sorozat részeként.

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Caravan-felállások, 1968-tól napjainkig

Stúdióalbumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Cím Gitár, ének Billentyűsök Basszus Gitár, brácsa, hegedű Dobok Fuvola, alt szaxofon Gitár
1968 Caravan Pye Hastings Dave Sinclair Richard Sinclair Richard Coughlan Jimmy Hastings
1970 If I Could Do It All Over Again, I'd Do It All Over You
1971 In the Land of Grey and Pink
1972 Waterloo Lily Steve Miller
1973 For Girls Who Grow Plump in the Night Dave Sinclair John G Perry Geoff Richardson
1975 Cunning Stunts Mike Wedgewood
1976 Blind Dog at St. Dunstans Jan Schelhaas
1977 Better by Far Dek Messecar
1980 The Album Dave Sinclair
1982 Back to Front Richard Sinclair Jimmy Hastings
1995 Battle of Hastings Jim Leverton Geoff Richardson
2003[2] The Unauthorized Breakfast Item Jan Schelhaas Doug Boyle

Élő albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiadás éve Cím Gitár, ének Billentyűsök Basszus Gitár, brácsa, hegedű Dobok Fuvola, alt szaxofon Gitár A koncert éve
1974 Caravan and the New Symphonia Pye Hastings Dave Sinclair John G Perry Geoff Richardson Richard Coughlan Jimmy Hastings 1973
1991 BBC Radio 1 Live In Concert Mike Wedgewood 1975
1998 Live in Holland: Back on the Tracks Steve Miller Richard Sinclair
1992 Live 1990 Dave Sinclair 1990
1998 Ether Way Dave Sinclair / Jan Schelhaas Dek Messecar/ Mike Wedgewood Geoff Richardson 1975–1977
1999 Live: Canterbury Comes to London Dave Sinclair Jim Leverton Doug Boyle 1997
1999 Surprise Supplies Jan Schelhaas Mike Wedgewood Jimmy Hastings 1974
2002 Bedrock in Concert Dave Sinclair Richard Sinclair
2002 Live at Fairfield Halls, 1974 Mike Wedgewood Geoff Richardson 1974
2003 A Night's Tale Jim Leverton Doug Boyle 2002
2003 Nowhere to Hide 2002
2003 With Strings Attached 2002
2007 The Show of Our Lives - Caravan at the BBC 1968-1975 Dave Sinclair / Jan Schelhaas / Steve Miller Richard Sinclair / Mike Wedgwood /Jim Leverton Jimmy Hastings 1968–1975

Megjegyzés: A Live 1990 2002-ben Live in Nottingham, 2003-ban pedig (DVD-melléklettel) Bedrock in Concert címen jelent meg.

Gyűjtemények és válogatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Songs and Signs (1991)
  • Cool Water (1994)
  • The Best of Caravan – Canterbury Tales (1994)
  • Songs for Oblivion Fishermen (1998)
  • Travelling Man (1998)
  • Headloss (1999)
  • All Over You Too (2000)
  • Traveling Ways: The HTD Anthology (2000)
  • Where But For Caravan Would I? (2000)
  • The World Is Yours (2010)

BBC Sessions[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Green Bottles for Marjorie: The Lost BBC Sessions (2002)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Elder, Bruce: 'Caravan Biography'. Allmusic. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  2. DPRP CD Reviews - 2003 - Volume 50. www.dprp.net. (Hozzáférés: 2009. november 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Caravan (band) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.