Ugrás a tartalomhoz

Bélyegszakértő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 62.165.194.195 (vitalap) 2020. április 26., 20:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

A bélyegszakértő vagy filatélikus olyan bélyeggyűjtő, aki szakterületén olyan fokú filatéliai tudásra tett szert, hogy a bélyeg (illetve filatéliai dokumentum) valódiságát megbízhatóan meg tudja állapítani. Ebbe beletartozik, hogy a papír, vízjel, nyomás, bélyegkép, felülnyomás, színek, fogazat, kiadás vagy más filatéliai szempontból azt a hamistól meg tudja különböztetni, és egyértelmű véleményt tud mondani.

A Magyarországon hivatalosan működő bélyegszakértőnek szakértői engedéllyel kell rendelkeznie, mely lehetett:

Az első két szakértői engedély különbözőségét legjobban a törvényi háttér mutatja:

  • Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény: 1. § (1) „Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”[3]
  • A már nem hatályos, szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 1971. évi 24. Kormányrendelet: 5. § „A szakértő vizsgálatának a megbízás figyelembevételével az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állásának figyelembevételével a szóba jövő vizsgálati eljárásokat és módszereket alkalmaznia kell, és azok alapján körültekintően és részrehajlás nélkül kell megadnia szakvéleményét; köteles a megbízójának figyelmét felhívni minden olyan körülményre, amely az általa ismert adatokra tekintettel a szakvélemény felhasználását befolyásolhatja és szükséges a megbízó érdekeinek megvédéséhez. Egyebekben a szakértő működésére és felelősségére a polgári jog és a büntetőjog rendelkezései az irányadók.”[4]

A bélyegszarkétő postai szakértőnek minősül, részletes szabályait a postatörvény[5] szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletben kellene szabályoznia.

Jegyzetek

Külső hivatkozás

Források

  • Bér Andor, Fogarasi Barna, Gazda István, Surányi László. Bélyeglexikon. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). 128. o. ISBN 963 282 031 2