Ugrás a tartalomhoz

Brazil Demokratikus Mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 09:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Link hozzáadása egy könyvforráshoz az ellenőrizhetőségért (20210314)) #IABot (v2.0.8) (GreenC bot)
Movimento Democrático Brasileiro
Brazil Demokratikus Mozgalom

Adatok
ElnökRomero Jucá

Alapítva1965. december 4.
SzékházBrazíliaváros

Ideológiagyűjtőpárt[1][2]
Politikai elhelyezkedésKözép[3][4]
Jobbközép
Parlamenti jelenlétKépviselőház:
64 / 513
Szenátus:
23 / 81
Kormányzók:
7 / 27
Weboldala

Brazil Demokratikus Mozgalom, egy brazíliai centrista, jobbközép politikai párt.

Története

A párt 1965-ben alapult meg, ami a brazil katonai junta alatt 1979-ig a Nemzeti Megújulási Mozgalom kormánypárt egyik fő ellenzéke lett. A párt ellenzéki léte alatt gyűjtőpárttá vált, amely magába tömörítette a katonai juntával szemben kritikus teljes ellenzéket. Maga a párt centrista erővé vált, számos különböző politikai irányzattal: a konzervatívokat José Sarney (Brazília 1985 és 1990 közötti elnöke); a liberálisokat Pedro Simon; a baloldaliakat Roberto Requião, a populisták Íris Resende és a nacionalistákat Orestes Quércia képviselte a mozgalmon belül, ami 1981-ben hivatalosan is párt lett.

1985-ben a brazil elnök választást Tancredo Neves nyerte, ám hivatalának betöltése előtt meghalt, így a konzervatív José Sarney lett Brazília elnöke. 1990-ig töltötte be hivatalát, őt Fernando Collor de Mello követte, akit 1989-ben demokratikus úton választottak meg. 2016-ig nem volt olyan elnök, akit ez a párt adott volna, a volt (2018-ig) elnök Michel Temer viszont a párt egyik alapító tagja.

Ideológiája

Maga a párt a katonai diktatúra ellenzéki tömörülése volt, amely ernyőszervezetként magába foglalta a különböző irányzatokat: liberális konzervatív, kereszténydemokrata, szociáldemokrata, szocialista és centrista irányzatokat.

Jegyzetek

  1. Rhodes, Sybil. Social Movements and Free-Market Capitalism in Latin America. State University of New York Press, 117. o. (2006) 
  2. Switzerland, Political Handbook of the World 2014. CQ Press/SAGE, 183. o. (2014) 
  3. Power, Timothy J.. Centering Democracy?: Ideological Cleavages and Convergence in the Brazilian Political Class. University of Pittsburgh Press, 89. o. (2008) 
  4. Porto, Mauro P.. Democratization and Election News Coverage in Brazil. Routledge, 253. o. (2008) 

Források