Bródy Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bródy Sándor
Brody Sandor.jpg
Élete
Született 1863. július 23.
Eger
Elhunyt 1924.augusztus 12. (61 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Felesége Fehér Judit
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) novella, regény, dráma
Alkotói évei 1892–1924
Első műve Az egri diákok (1894)
Hatottak rá Jókai Mór, Émile Zola
Hatása Ady Endre, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Szomory Dezső, Molnár Ferenc

Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23.Budapest, 1924. augusztus 12.) magyar író, drámaíró és publicista. Hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bródy Sándor szülőháza Egerben
Hunyady Margit Kolozsvárott készült portréja
Bródy Sándor Kolozsvárra költözése előtt, 1880 körül
Bródy Sándor sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 5-1-40.

Apja egri, zsidó származású szabó volt. Fiatal gyermek volt, amikor apja tönkrement és hamarosan meghalt. Külsejét tőle örökölte. Néptanítónak készült, de tanulmányait sosem fejezte be. Műveltsége hiányosságait rendkívüli tehetségével sikerült pótolnia. Bár ebben az időben a magyar polgárság és az értelmiség zöme szinte kétnyelvű, ő csak magyarul beszélt. 18 éves korában írnokoskodni kezdett egy gyulai ügyvédnél. Első cikkeit is itt, a helyi lapban sikerült megjelentetnie. Nagy hatással volt rá Jókai áradó meseszövése és Zola naturalizmusa. 1884-as Budapestre költözése után sikerült megjelentetnie Nyomor című novelláskötetét és Faust orvos című regényét, amelyek feltűnést keltettek. Sokan a magyar Zolát látták benne.

1888 és 1889 között újságíróként dolgozott a Magyar Hírlapnál. Kolozsvárra utazott és az Erdélyi Képes Újságot szerkesztette, később a Kolozsvári Életet (1889), majd pedig a Magyarországot. Szenvedélyes természetű ember volt. A jóképű Bródy még Kolozsvárra érkezése után elcsábította Hunyady Margitot, korának ismert színésznőjét. A kapcsolatból nemsokára megszületett törvénytelen gyermeke Hunyady Sándor, aki kedvence volt. Hunyady Sándor is az irodalmi pályán indult el a későbbiekben. Ebben az időben már házas volt, felesége Fehér Judit. Családját Budapesten hagyta. Feleségét és gyermekeit anyagilag támogatta.

1890-ben visszatért Budapestre, ahol ismét a Magyar Hírlapnak dolgozott. 1890-től 1891-ig Fehér Könyv címen irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, amit teljesen egymaga írt. Herczeg Ferenc Új idők című hetilapjában rendszeresen publikált a kortárs művészeti élettel kapcsolatos cikkeket, műkritikákat. Harcias, szellemes volt és tele ötletekkel. Ő volt a korabeli társaságok lelke, egyben az irodalmi divatot is ő diktálta.

Az 1903-1905 közötti időszakban Ambrus Zoltán és Gárdonyi Géza közreműködésével szerkesztette a Jövendő című hetilapot, amelyet a Nyugat előfutárának is tekinthetünk. Ebben a korabeli társadalom visszásságait bírálta. Erdős Renée írónővel szerelmi viszonyt folytatott. Az érzelmeit szenvedélyesen megélő Bródy 1905 nyarán a Semmeringen öngyilkosságot kísérelt meg. Miután felgyógyult, ismét újságíróskodott (Pesti Hírlap, A Nap, Az Ujság, később Az Est). Bár rokonszenvet érzett a Tanácsköztársaság iránt, abban szerepet nem vállalt. Ennek ellenére az ellenforradalom alatt bécsi emigrációba kényszerült.

1923-ban tért vissza Magyarországra. Hirtelen magára maradt és anyagi problémái támadtak. Még megírta utolsó nagy művét, egy novellaciklust Rembrandtról, az elmagányosodott, megöregedett művészről. Ezt követően kórházba került és elhunyt.

Egerben könyvtárat neveztek el róla 1952-ben (Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár).

Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szobra az egri Érsekkertben (Varga Imre alkotása)

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége Rosenfeld Izabella, írói nevén Fehér Judit.[1] Fiuk Bródy András újságíró. Unokatestvére Bródy Zsigmond, akinek unokája Bródy András közgazdász, dédunokája pedig Bródy János zenész, dalszövegíró.[2]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fent említett Nyomor című novelláskötetén és Faust orvos című regényén kívül sok jelentős művet hagyott hátra.

Klasszikus alkotásai közé tartozik többek között a Hófehérke című regénye, mely a Jókai-típusú romantikát idézi, valamint az Az ezüst kecske és A nap lovagja című realista regények is.

Színművei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A dada az egyik legjobb drámája, amiben a paraszti világot mutatja be a maga igazi nyomorúságában, ítéletet mondva a polgári világ fölött.
  • A tanítónőhöz két befejezést írt. Az egyik szerencsés, boldog kimenetelű (ezt a polgári közönségnek szánta), a másik szomorú, tragikus.
  • A medikus című dráma bírálóan realista , azonban a harmadik felvonás két boldog házassággal végződik.

Ezek nemzedékeket tanítottak meg színjátékot írni.

Fontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az egri diákok (ifjúsági regény, Budapest, 1894)
  • Az ezüst kecske (Bp., 1898)
  • Egy férfi vallomásai (Bp., 1899)
  • A nap lovagja (Bp., 1902)
  • Királyidillek (Bp., 1902)
  • A sas Pesten (Válogatott írások. Bp., 1954)
  • Rembrandt (Bp., 1957)
  • Cilinderes Tiborc (Bp., 1958)
  • Két szőke asszony és más regények (Bp., 1959)
  • Húsevők (novellák, Bp., 1961)

Anekdota[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatvanévesen is sokat adott megjelenésére, a férfidivatra. Kártyázás közben arról kvaterkázott, hogy az nem is úriember, aki hosszú alsónadrágot visel. Amikor kártyapartnere figyelmeztette, hogy neki is kilóg egyik nadrágszára alól az árulkodó gatyamadzag, nonsalansszal azt felelte: - Az nem az én lábam.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megfilmesített művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bródy Sándor témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Bródy Sándor témában.