Boulonnais
| Boulonnais | |
| Származási hely | |
| Vérmérséklet | Hidegvérű |
| Szín | Szürke, néha sárga vagy pej |
| Testfelépítés | Zömök, széles test, feszes far, erős lábszerkezet |
| Jellemzők | Elegáns, nyugodt karakterű, nagy munkabírású |
| Marmagasság | 155-170 cm |
| Fejforma | Testéhez képest feje finom |
| Eredete | I–II. század |
| Élettere | Óceáni és nedves kontinentális éghajlat |
| Hasznosítása | Igáslóként, újabban hátasként is |
| Boullonais honlapja Weboldal | |
A boulonnais vagy boulogne-i Franciaországból, Boulogne-ből származik. Egy különös hidegvérű fajta, mivel egy szép fejhez egy robosztos külső társul, és ennek ellenére is sokkal nemesebb megjelenésű, mint a többi hidegvérű lófajta.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A XIV. században harcokban alkalmazták őket. Mivel növelni akarták a tömegét és a magasságát, a XVI. században spanyol lovakkal keresztezték, spanyol, arab, és az erdei ló. A spanyol ló a fajtának a végtagjain és a mozgásán javított, az erdei ló a tömegén és a méretein javított, az arab ló pedig finomított a fajtán. A XVII. századra a boulogne-inek 2 fajtája alakult ki: az ügyes, mozgékony mareyeur-t és nehézigás dunkerque-et. A mareyeur mára gyakorlatilag kihalt, mivel az egyedek tisztavérű tenyésztését nem tartották fenn. A boulonnais 1986 óta rendelkezik tenyésztőegyesülettel.
Jellemzői[szerkesztés]
A legtöbb boulonnais szürke színű. A 18. században a fekete szín volt elterjedt. Magassága 155–170 centiméter, súlya 500–700 kilogramm. Feje finom, homloka lapos és széles, fülei kicsik, nyaka vastag. Sörénye dús, farka magas tűzésű.
Hasznosítása[szerkesztés]
A fajtát napjainkig használják családi gazdaságokban igáslónak, de főleg húslónak, emelett szépsége és élénk mozgása miatt. hobbilóként is népszerű.
Jegyzet[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Boulonnais horse című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk[szerkesztés]

