Betteridge törvénye
A Betteridge törvénye bármilyen szalagcímre egy szállóige, amely kimondja: „Minden főcím, ami kérdőjellel ér véget, megválaszolható nem-mel.” Ian Betteridge brit technológiai újságíró után nevezték el,[1][2] bár az elv sokkal idősebb. Mint a hasonló „törvényeknek” (pl. Murphy törvénye), célja, hogy egy humoros szólás legyen inkább, mint mindig szó szerint igaz.[3][4]
Története[szerkesztés]
A lényegét már idézték más nevek alatt 1991 előtt is, mikor megjelent egy összeállítás Murphy törvényének változataira Davis-törvény[5] névvel, és felbukkant az interneten is, minden magyarázat nélkül arról, hogy ki volt Davis.[6][7] Úgy is nevezték, hogy az „újságírói elv”,[8] majd 2007-ben egy kommentár úgy hivatkozott rá, „mint egy régi, de igaz közhely az újságírók között”.[9]
Ian Betteridge neve hozzákapcsolódott a fogalomhoz, miután értekezett róla egy 2009. februári cikkben, amely azt vizsgálta, hogy egy korábbi TechCrunch cikkének ez volt a főcíme: „Csak átadta a Last.fm a felhasználók adatait a RIAA-nak?”[10]
Hasonló megfigyelést tett a brit lap szerkesztője, Andrew Marr a 2004-es, My Trade című könyvében, amelyben többek között javaslatot tett arra, az olvasóknak hogyan kellene értelmezniük az újságcikkeket:
Az újságíráson túl[szerkesztés]
A részecskefizika területén ismert a Hinchliffe-szabály,[11][12] fogalom, amit Ian Hinchliffe[13] fizikus után neveztek el, aki kijelentette, hogy ha egy kutatási anyag címében igen–nem kérdés van, a válasz arra a kérdésre „nem”.[13] A szólás humorosan a hazug-paradoxonhoz vezetett, amit egy 1988-as, álnéven írt cikkben fogalmaztak meg, s amelynek a címe ez volt: A Hinchliffe-szabály igaz?[12][13]
Azonban legalább egy cikk megállapította, hogy a „törvény” nem vonatkozik a szakirodalomra.[14]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Betteridge, Ian: TechCrunch: Irresponsible journalism. Technovia.co.uk, 2009. február 23. [2011. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
- ↑ Macalope, The: The Macalope Weekly: Pointless Exercises. Macworld, 2012. augusztus 11. (Hozzáférés: 2012. november 8.)
- ↑ Dawkins, pp. 220-222
- ↑ Gooden, Ch. 3
- ↑ Bloch, Arthur.
- ↑ List of variants of Murphy's Law. (Hozzáférés: 2012. november 8.)
- ↑ Liberman, Mark: Language Log: Davis Law. Itre.cis.upenn.edu, 2006. szeptember 17. (Hozzáférés: 2012. november 8.)
- ↑ Murphy's Laws: Journalistic Principle. Murphyslaws.net, 1997 [2012. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 8.)
- ↑ "It's an old truism among journalists ..." 2007. Meatrobot.org.uk, 2007. december 4. (Hozzáférés: 2012. november 8.)
- ↑ "Did Last.fm Just Hand Over User Listening Data To the RIAA?"
- ↑ Guest Blogger: Joe Polchinski on the String Debates. Discover Magazine, 2006. december 7. [2019. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 16.)
- ↑ a b Peon, Boris: Is Hinchliffe's Rule True?, 1988. augusztus 4. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 11.)
- ↑ a b c Shieber, Stuart M. (May–June 2015). „Is This Article Consistent with Hinchliffe's Rule?”. Annals of Improbable Research 21.
- ↑ Cook, James M. (2016. június 25.). „Do scholars follow Betteridge’s Law? The use of questions in journal article titles”. Scientometrics 108 (3), 1119–1128. o. DOI:10.1007/s11192-016-2030-2.
További információk[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Betteridge's law of headlines című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.