Bethlen Margit
| Bethlen Margit | |
 | |
| Született | 1882. augusztus 6.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1970. június 7. (87 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Bethlen István |
| Szülei | Bethlen András |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (621-515. fülke)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen Margit témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bethleni gróf Bethlen Margit (Budapest, 1882. augusztus 6. – Budapest, 1970. június 7.) magyar írónő, újságírónő, gróf Bethlen István miniszterelnök neje, a Magyar írónők Egyesületének diszelnöknője.
Életútja[szerkesztés]
Gróf Bethlen András (1847–1898) politikus, földművelésügyi miniszter és foeni Mocsonyi Lívia (1862–1944) leánya. 1901. június 27-én kötött házasságot Bethlen Istvánnal (1874–1946), akitől három gyermeke született: András, István és Gábor.
1935-től 1944-ig főszerkesztője volt az Ünnep c. kéthetente megjelenő képes irodalmi magazinnak. Segédkezett Szendrey Júlia naplójának és írásainak kiadásában. 1951-ben kitelepítették, később visszatért Budapestre.
Művei[szerkesztés]
- Mese a szomorú városról és egyéb történetek. Budapest, 1916. (Az írónő ezzel az elbeszélő kötetével tűnt föl.)
- Majd. Novellák. Budapest, 1920. (A női lélek elemzése apró rajzok segítségével.)
- Egy élet. Regény. Budapest, 1921. A M. T. Akadémia Ormody-díjával jutalmazva. (Egy ábrándos úrihölgy életrajza gyermekkorától öregségéig: ifjúság, szerelem, esküvő, gyermek, udvarló, otthoni gondok, megöregedés.)
- A boldog sziget istene. Novellák. Budapest, 1925. (Az elbeszélések mellett számos apró mese.)
- A szürke ruha. Színmű. 1929. (A darabot nemcsak a budapesti Vígszínházban, hanem Milanóban is előadták. Meséje a házassági háromszög elkoptatott témája köré fonódik.)
- Pitypang. Novellák. Budapest, 1930. (Sokoldalú érdeklődés, változatos tárgyak, olykor a humor hangja.)
- Impressziók. Budapest, 1930. (Széljegyzetek a mai élet kérdéseihez, gondolatok a modern társadalom jelenségeiről.)
- Kis és nagy betűk. Novellák. Budapest, 1933. (Az elbeszélések mellett lélekábrázolások és mesék.)
- Cserebogár. Színmű. 1934. (Bemutatója a Nemzeti Színházban. Szerelmi történet tragikus befejezéssel.)
- A nagy valami. Regény. Budapest, 1934. (Egy öregleány története.)
- A kisasszony. Regény. Budapest, 1937. (Hőse egy nevelőnő.)
- Fehér lapon fekete képek. Novellák. Budapest, 1937. (Huszonhárom elbeszélés.)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII. Budapest: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása. 1930–1941. → elektronikus elérhetőség [1]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
