Beszerzési logisztika
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Azt a folyamatot amivel a vállalati logisztika általában foglalkozik három részre oszthatjuk: beszerzési, termelési, és értékesítési logisztika.
A beszerzési logisztika áll az anyagáramlási folyamatok kezdeténél: biztosítja azokat a bemeneti készleteket amelyek a termelés (vagy tágabb értelmezésben szolgáltatás) elvégzéshez szükségesek.
Egy átlagos iparvállalat bevételének 55%-85%-át költi ezekre, így e feladat minél gazdaságosabb és megbízhatóbb ellátása létkérdés.
A beszerzést két főbb csoportba lehet sorolni:
- alapanyag/termelő beszerzés: ún. direkt beszerzés
- szolgáltatások/kiegészítő anyagok beszerzése: indirekt.
A beszerző feladatai közé tartozik a beszállítók felkutatása, minősítése, versenyeztetése és értékelése. Ehhez elengedhetetlen az Internet használata például beszerzes.lap.hu azaz [1]
Minél nagyobb a beszerzési költségek aránya annál nagyobb fontosságot kap a vállalatban a beszerzés, és így annál magasabb szervezeti egységben helyezkedik el. De akárhol is történjen a döntés, nagyon fontos hogy más szervezeti egységekkel integráltan szülessen meg, ne képezzen más logisztikai egységektől elkülönült funkciót. Emiatt különösen értékes mind a vállalaton belüli (a szükségletek tekintetében), mint vállalaton kívüli (a kínálatok tekintetében) a beszerzéshez köthető információk szerepe.
Beszerzési koordináció módszerei[szerkesztés]
- Centralizált beszerzés: ekkor egy központi szerv szerzi be az összes egység számára szükséges alapanyagokat, ő látja el a beszerzés megszervezésének teljes feladatát.
Előnye: egyetlen egységként olcsóbb
Hátránya: egyéni igényeket kevésbé képes kielégíteni
- Decentralizált beszerzés: minden egyes egység külön-külön szerzi be a számára szükséges alapanyagokat.
Előnye: egyéni igényeket közel maximális kielégítése
Hátránya: elesnek az árkedvezménytől, ami a nagyobb mennyiségű megrendelésekkel jár
- Beszerzés gazda: az a szervezeti egység szerzi be az alapanyagokat az összes többinek amely a legnagyobb mennyiségben használja azokat fel.