Besnyő Bernát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 25., 14:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Besnyő Bernát
SzületettBlumgrund Bernát
1876. március 20.
Tőkésújfalu
Elhunyt1944. augusztus 15. (68 évesen)
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBesnyő Éva
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Besnyő Bernát, született Blumgrund (Tőkésújfalu, 1876. március 20.1944. augusztus 15.)[1][2][3] magyar ügyvéd, jogtudományi író. Besnyő Éva fotográfus apja.

Élete

Blumgrund Jakab (1837–1901)[4] hitoktató és Reich Netti (1837–1915)[5] fia.[6] Az egyetem elvégzése óta Budapesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. Tagja volt az ügyvédvizsgáló bizottságnak. A magánjoggal, a római joggal és a Pandekta joggal foglalkozott elsősorban. Kisebb cikkein és értekezésein kívül, melyek jogtudományi lapokban jelentek meg, számos nagyobb művet is írt.

Magánélete

Felesége Kelemen Ilona volt, Kelemen Adolf és Büchler Zelma lánya, akit 1906. november 20-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[7] Három leánygyermekük született.

Főbb művei

  • Institúciók és Pandecták (Budapest, 1900)
  • Justinianus császár institúciói latinul és magyarul (1899)
  • A Pandecta jogi fogalma (1906)
  • A büntető novella (1907)
  • A magántisztviselők nyugdíja (1912)

Jegyzetek

Források