Benedek Elek

Benedek Elek
Benedek Elek 1920 körül
Élete
Született	1859. szeptember 30. Kisbacon
Elhunyt	1929. augusztus 17. (69 évesen) Kisbacon
Nemzetiség	magyar
Szülei	Benedek János Benedek Marczella
Felesége	Fischer Mária
Gyermekei	Marcell János Mária Flóra Elek Rózsa
Pályafutása
Jellemző műfajok	gyermekirodalom
Hivatalos oldal

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.

Élete

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként.

1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.

Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára.

Írói végrendeletének utolsó három szava:

„	... fő, hogy dolgozzanak.	”

Benedek Elek (1924)

Cimbora címlapja (1926)

Jó Pajtás címlapja

Az én naptáram címlapja

Családja

Benedek Elek családfájának részlete

Családja a következő:

• Benedek János református lelkész
  • Benedek János
  • Benedek Samu
  • Benedek Jeremiás és Benedek Anna
    • Benedek László
    • Benedek Miklós
    • Benedek István (1787 - ?) és Gál Rebeka
      • Rakhel
      • Benedek „Huszár” János (1815 - 1902) volt nótárius, birtokos és Benedek Marczella (1822 - 1904)
        • Benedek Anikó (1857 - 1941)
        • Benedek Gábor (1843 - 1931)
        • Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”
          • Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító
            • Benedek András író, dramaturg.
            • Benedek István, pszichiáter, író, művelődéstörténész
            • Benedek Anna
          • Benedek János (1887 - 1920)
            • Benedek László
            • Benedek Miklós
          • Benedek Mária (1889 - 1975)
            • Lengyel Éva
            • Lengyel Dénes
            • Lengyel Tamás
            • Lengyel Mária
          • Benedek Flóra (1890 - 1975)
          • Benedek Elek, ifj. (1894 - 1966)
            • Benedek Judit
          • Benedek Rózsa (1899 - 1936)
            • Benedek Júlia
            • Benedek Zsuzsa
        • Benedek Ignác (1846 - 1859)
        • Benedek Éva
  • Benedek Gábor

 megjegyzés

• Anyai ágon volt Benedek Elek unoka Lengyel Dénes író, irodalomtörténész, szerkesztő
• Bardócz Orsolya előadóművész, Benedek Elek ükunokája
• Benedek Elek gyermekei és unokái - részlet a családfából

Hivatkozások

Szakirodalom

• Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei. Budapest, 1930. Szerző kiad.
• Vezér Erzsébet: Benedek Elek. Budapest, 1937. Pápai Ernő műintézet.
• Halljátok emberek? Benedek Elek - politikai írások és irodalmi bírálatok. Összeáll., bev. és jegyz. ell.: Balogh Edgár. Bukarest, 1957. Áll. Irod. és Műv. Kiadó.
• Benedek Elek: A harismadár. Novellák, karcolatok, elbeszélések. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1959. Áll. Irod. és Műv. Kiadó.
• A százesztendős jövendőmondó. Karcolatok, elbeszélések, cikkek. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1967. Irod. Kiadó.
• Lengyel Dénes: Benedek Elek. Budapest, 1974. Gondolat.
• Benedek Elek emlékkönyve. Szerk.: Lengyel László. Budapest, 1990. Móra.
• Csire Gabriella: Elek Apó Cimborája. Antológia. Válogatás a 'Cimbora' évfolyamaiból (1922-1929) (Sz.udvarhely, 1994, 2000.)
• Benedek Elek irodalmi levelezése. 1921-1929. Közzéteszi: Szabó Zsolt. 1-4. köt. Bukarest, 1979-2002. Kriterion.
• Perjámosi Sándor - A. Szála Erzsébet - Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Kötetben eddig nem közölt, 1881 és 1892 között írt publicisztikáiból. Sopron - Piliscsaba, 2006. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 963-9276-57-X
• Perjámosi Sándor - A. Szála Erzsébet - Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Második gyűjtés. Kötetben eddig nem közölt, 1892 és 1910 között írt publicisztikáiból. Sopron - Piliscsaba, 2008. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 978-963-9276-66-6
• Bardócz Orsolya: Benedek Elek, Erdővidék Kiadó, 2009, Barót, Románia

Lásd még

• Magyar szabadkőművesek listája

Külső hivatkozások

• Benedek Elek honlap
• Benedek Elek művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál
• Benedek Elek emlékház
• Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Benedek Elek emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban