Benedek Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benedek Elek
Benedek Elek c.1920.jpg
Benedek Elek 1920 körül
Élete
Született 1859. szeptember 30.
Kisbacon
Elhunyt 1929. augusztus 17. (69 évesen)
Kisbacon
Nemzetiség magyar
Szülei Benedek János
Benedek Marczella
Felesége Fischer Mária
Gyermekei Marcell
János
Mária
Flóra
Elek
Rózsa
Pályafutása
Jellemző műfajok gyermekirodalom
Weboldal

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, „a nagy mesemondó”.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba.[1] Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Az Ezeregyéjszaka meséi és a Grimm fivérek meséinek átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára.

Írói végrendeletének utolsó három szava:

... fő, hogy dolgozzanak.[2]
Benedek Elek (1924)
Cimbora címlapja (1926)
Jó Pajtás címlapja
Az én naptáram címlapja

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benedek Elek családfájának részlete

Családja a következő:

  • Benedek János református lelkész
    • Benedek János
    • Benedek Samu
    • Benedek Jeremiás és Benedek Anna
      • Benedek László
      • Benedek Miklós
      • Benedek István (1787–?) és Gál Rebeka
        • Rakhel
        • Benedek „Huszár” János (1815 - 1902) volt nótárius, birtokos és Benedek Marczella (1822 - 1904)
          • Benedek Anikó (1857–1941)
          • Benedek Gábor (1843–1931)
          • Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”
            • Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító
            • Benedek János (1887–1920)
              • Benedek László
              • Benedek Miklós
            • Benedek Mária (1889–1975)
            • Benedek Flóra (1890–1975)
            • Benedek Elek, ifj. (1894–1966)
              • Benedek Judit
            • Benedek Rózsa (1899–1936)
              • Benedek Júlia
              • Benedek Zsuzsa
          • Benedek Ignác (1846–1859)
          • Benedek Éva
    • Benedek Gábor
  • Anyai ágon volt Benedek Elek unoka Lengyel Dénes író, irodalomtörténész, szerkesztő
  • Bardócz Orsolya előadóművész, Benedek Elek ükunokája
  • Benedek Elek gyermekei és unokái – részlet a családfából


Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születésének 150. évfordulójára kiadott bélyegkisív 2009-ből.[3] Tervező: Szalma Edit
Elek Apó kútja a Tabánban (Fátyol utca)
Elek Apó kútján tábla


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szabadkőműves Wiki
  2. Kisbaconba vezető utak (magyar nyelven). Honismeret. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
  3. Írás bélyegen (Benedek Elek aláírása)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei. Budapest, 1930. Szerző kiad.
  • Vezér Erzsébet: Benedek Elek. Budapest, 1937. Pápai Ernő műintézet.
  • Halljátok emberek? Benedek Elek – politikai írások és irodalmi bírálatok. Összeáll., bev. és jegyz. ell.: Balogh Edgár. Bukarest, 1957. Áll. Irod. és Műv. Kiadó.
  • Benedek Elek: A harismadár. Novellák, karcolatok, elbeszélések. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1959. Áll. Irod. és Műv. Kiadó.
  • A százesztendős jövendőmondó. Karcolatok, elbeszélések, cikkek. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1967. Irod. Kiadó.
  • Lengyel Dénes: Benedek Elek. Budapest, 1974. Gondolat.
  • Benedek Elek emlékkönyve. Szerk.: Lengyel László. Budapest, 1990. Móra.
  • Csire Gabriella: Elek Apó Cimborája. Antológia. Válogatás a 'Cimbora' évfolyamaiból (1922-1929) (Sz.udvarhely, 1994, 2000.)
  • Benedek Elek irodalmi levelezése. 1921-1929. Közzéteszi: Szabó Zsolt. 1-4. köt. Bukarest, 1979-2002. Kriterion.
  • Perjámosi Sándor, A. Szála Erzsébet, Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Kötetben eddig nem közölt, 1881 és 1892 között írt publicisztikáiból. Sopron–Piliscsaba, 2006. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 963-9276-57-X
  • Perjámosi Sándor - A. Szála Erzsébet - Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Második gyűjtés. Kötetben eddig nem közölt, 1892 és 1910 között írt publicisztikáiból. Sopron - Piliscsaba, 2008. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 978-963-9276-66-6
  • Perjámosi Sándor - A. Szála Erzsébet - Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Harmadik gyűjtés. Kötetben eddig nem közölt, 1911 és 1929 között írt publicisztikáiból. Sopron - Piliscsaba, 2009. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 978-963-9276-83-3
  • Bardócz Orsolya: Benedek Elek, Erdővidék Kiadó, 2009, Barót, Románia

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Elek témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]