Benešov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benešov
Benesov square.jpg
Masaryk tér
Benešov címere
Benešov címere
Benešov zászlaja
Benešov zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Kerület Közép-Csehországi
Járás Benešovi
Kerületei 15 db
Alapítás éve 11. század
Polgármester Petr Kouba
Irányítószám 256 01
Népesség
Teljes népesség 16 343 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 346 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 360 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Benešov  (Csehország)
Benešov
Benešov
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 46′ 58″, k. h. 14° 41′ 19″Koordináták: é. sz. 49° 46′ 58″, k. h. 14° 41′ 19″
Benešov weboldala

Benešov (németül Beneschau) kisváros Csehországban a Közép-Csehországi kerület Benešovi járásában. Járási központ. Lakosainak száma 2011-ben 16343 volt.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városkát 1050-es évek körül alapították. Első írásos említése 1226-ból ismert. 1246-ban Tobias von Beneschau, prágai prépost és nagybátyja, a korábbi prágai püspök, Tobias von Bechin kolostort alapítottak itt. 1420-ban a husziták felégették a várost.

1451-ben, a nagy prágai járvány idején itt üléseztek a rendek. A jelenlevők között volt az akkori pápai nuncius, Aaeneas Sylvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa is. A harmincéves háború alatt a város lakossága sokat szenvedett, az itt elhaladó svéd és lengyel csapatok miatt. Az ellenreformáció jegyében, 1703-ban piarista kollégiumot alapítottak. A templom és maga a kollégium épülete 1715-re készült el.

A várost Prágával összekötő vasútvonalat 1871-ben építették ki. Az első világháborúban jelentős erők állomásoztak a városban. A második világháború alatt a lakosokat ideiglenesen kiköltöztették, mert a Waffen-SS egy kiképzőbázist hozott létre a városban és annak környékén.

1945 óta Benešovnak fejlett bútor- és élelmiszeripara van.

A Szent Miklós templom

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Miklós templom: A várostól északkeletre, egy dombon épült a 13. században, gótikus stílusban. 1420-ban és 1648-ban is leégett, így többször átépítették. A belső tér barokk stílusú. A főoltáron egy Madonna-festmény látható, az 1500-as évekből.
A ferences kolostor templomának romjai
  • A ferences kolostor romjai: A kolostort a 13. század első felében építették. 1420-ban a husziták felégették. 1799-ben találták meg, egy feltárás során a templom korábbi harangját, amelyet 1322-ben öntöttek. Ez a második legöregebb harang Csehországban, ami még ma is szól.
  • Piarista kollégium és a Szent Anna templom: A kollégiumot 1703-ban alapították. Ekkortájt kezdődött el a templom építése. Az építkezéseket 1715-ben fejezték be.

Kerületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 15 kerületből áll, amelyek a következők: Baba, Bedrč, Benešov, Boušice, Buková Lhota, Červený Dvůr, Dlouhé Pole, Chvojen, Konopiště, Mariánovice, Okrouhlice, Pomněnice, Radíkovice, Úročnice és Vidlákova Lhota.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benešovban születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benešovban éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Firon András: Csehországi utazások Panoráma mini útikönyvek, Budapest, 1983 ISBN 963-243-249-5