Barta Lajos (szobrász)
| Barta Lajos | |
 | |
| Született | 1899. március 9.[1][2][3][4] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1986. május 13. (87 évesen)[1][5] Köln[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barta Lajos[6] (Budapest, 1899. március 9. – Köln, 1986. május 8.) szobrász. Barta István festő és Barta Mária festő testvére.
Életpályája
1899. március 9-én született Budapesten. Szülei Barta (Bek) Gyula (1857-1922) és Bródy Gizella. 1911-től a Budapesti Iparművészeti Főiskola növendéke, ahol Zutt Richard keramikus tanítványa volt. 1915–1916-ban Teles Ede magán tanítványa. 1920–1922 között itáliai tanulmányúton járt. Közben Milánóban egy terrakottaüzemben dolgozott szakmunkásként. 1923–1924-ben Budapesten a Tim terrakotta üzem munkatársa volt.
1925–1927-ben, párizsi tartózkodása alatt kapcsolatba került a modern művészeti törekvésekkel. 1927-től újra Budapesten élt. 1932-ben megismerkedett Rozsda Endrével, aki figyelmét a modern művészeti törekvések felé fordította. 1938-tól 1943-ig Rozsdával Párizsban éltek. Barta Lajos kapcsolatba került a szürrealistákkal és megalkotta első absztrakt műveit. 1943-ban hamis papírokkal visszatért Budapestre. 1945-től az Európai Iskola tagja volt, annak megszűnéséig. 1949-től a Várkert bazársorban kapott műtermet, és ott dolgozott. 1962–1963-ban új ra Párizsban járt. 1963–1965-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1965-ben az NSZK-ba költözött, ahol először a rolandsecki művésztelepen kapott műtermet, majd Kölnben telepedett le. 1970–74-ben egy jelentős magánmegbízatás folytán Párizsban dolgozott. 1975-től több monumentális megbízást kapott az NSZK-ban.
Kölnben hunyt el, 87 évesen, 1986. május 8-án.
Munkássága
Művészetében sajátos módon ötvözte a klasszikus avantgárd törekvéseit a Kelet-európai folklorisztikus hagyományokkal. Minden művét áthatja egyfajta archaikus erő, amely a természeti formák egyszerűségét követi. A természethez fogható változatosság jellemzi a végletekig letisztított geometrikus formákból (gömb, oszlop, spirál) építkező művészetét.
Rajzain és plasztikáin a szecesszió, az art deco, a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet hatása egyaránt fellelhető. Barta Lajos azon kevesek közé tartozott, akik hűek maradtak az 1940-es évek modernségéhez, és az 1960-as, 1970-es évek megváltozott légkörében is a klasszikus avantgárd eszme- és formatörekvései irányították. Tevékenysége e téren hiánypótló és egyedülálló mind a magyar, mind a német művészetben.
Pályája végére formanyelve teljesen letisztult, utalásszerűen egyszerű geometrikus formái magukba sűrítik a természet valamennyi alakzatát. Plasztikái így egyszerre absztraktak és organikusak.
Fontosabb egyéni kiállításai
- Köln (BDA, Galerie Mathias, 1968)
- Paris (Galerie Chevalier, 1974)
- Hamburg és Bonn (Galerie Wönsche, 1976, 1977)
- Köln (Artother, 1981)
- Székesfehérvár (István Király Múzeum, emlékkiállítás a művész által ajándékozott művekből, 1986).
Ismert művei
- Menyasszony I. (1949)
- Hősi emlék (1950 körül)
- Érzékenység (1958)
- Névtelen (1963 körül)
- A titkok kapuja (1969 körül)
Jegyzetek
- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 5.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 5.)
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2023. január 5.)
- ↑ Belügyminisztérium 1902. évi 53605. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 3. oldal 40. sor
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Lothar Schmidt-Mülisch: Das Künstlerporträt: L.ajos Barta (Kölnische Rundschau, 1979. március 17.)
- Perneczky Géza: Das Verzeichnis des plastischen Werkes von Lajos Barta (Köln, 1986)
