Barta Lajos (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Barta Lajos
Lajos Barta.jpg
Született 1899. március 9.[1][2][3][4]
Budapest[1]
Elhunyt 1986. május 13. (87 évesen)[1][5]
Köln[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barta Lajos[6] (Budapest, 1899. március 9.Köln, 1986. május 8.) szobrász, Barta István (1892–1976) festő és Barta Mária (1897–1969) festő testvére.

Életpályája[szerkesztés]

1899. március 9-én született Barta (Bek) Gyula (1857–1922) borkereskedő és Bródy Gizella (1864–1956)[7] gyermekeként. 1911-től a Budapesti Iparművészeti Főiskola növendéke, ahol Zutt Richard keramikus tanítványa volt. 1915–1916-ban Telcs Ede magántanítványa. 1920–1922 között itáliai tanulmányúton járt. Közben Milánóban egy terrakottaüzemben dolgozott szakmunkásként. 1923–1924-ben Budapesten a Tim terrakotta üzem munkatársa volt.

1925–1927-ben, párizsi tartózkodása alatt kapcsolatba került a modern művészeti törekvésekkel. 1927-től újra Budapesten élt. 1932-ben megismerkedett Rozsda Endrével, aki figyelmét a modern művészeti törekvések felé fordította. 1938-tól 1943-ig Rozsdával Párizsban éltek. Barta Lajos kapcsolatba került a szürrealistákkal és megalkotta első absztrakt műveit. 1943-ban hamis papírokkal visszatért Budapestre. 1945-től az Európai Iskola tagja volt, annak megszűnéséig. 1949-től a Várkert bazársorban kapott műtermet, és ott dolgozott. 1962–1963-ban újra Párizsban járt. 1963–1965-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1965-ben az NSZK-ba költözött, ahol először a rolandsecki művésztelepen kapott műtermet, majd Kölnben telepedett le. 1970–74-ben egy jelentős magánmegbízatás folytán Párizsban dolgozott. 1975-től több monumentális megbízást kapott az NSZK-ban.

Kölnben hunyt el, 87 évesen, 1986. május 8-án.

Munkássága[szerkesztés]

Művészetében sajátos módon ötvözte a klasszikus avantgárd törekvéseit a Kelet-európai folklorisztikus hagyományokkal. Minden művét áthatja egyfajta archaikus erő, amely a természeti formák egyszerűségét követi. A természethez fogható változatosság jellemzi a végletekig letisztított geometrikus formákból (gömb, oszlop, spirál) építkező művészetét.

Rajzain és plasztikáin a szecesszió, az art deco, a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet hatása egyaránt fellelhető. Barta Lajos azon kevesek közé tartozott, akik hűek maradtak az 1940-es évek modernségéhez, és az 1960-as, 1970-es évek megváltozott légkörében is a klasszikus avantgárd eszme- és formatörekvései irányították. Tevékenysége e téren hiánypótló és egyedülálló mind a magyar, mind a német művészetben.

Pályája végére formanyelve teljesen letisztult, utalásszerűen egyszerű geometrikus formái magukba sűrítik a természet valamennyi alakzatát. Plasztikái így egyszerre absztraktak és organikusak.

Fontosabb egyéni kiállításai[szerkesztés]

  • Köln (BDA, Galerie Mathias, 1968)
  • Paris (Galerie Chevalier, 1974)
  • Hamburg és Bonn (Galerie Wönsche, 1976, 1977)
  • Köln (Artother, 1981)
  • Székesfehérvár (István Király Múzeum, emlékkiállítás a művész által ajándékozott művekből, 1986).

Ismert művei[szerkesztés]

  • Menyasszony I. (1949)
  • Hősi emlék (1950 körül)
  • Érzékenység (1958)
  • Névtelen (1963 körül)
  • A titkok kapuja (1969 körül)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 5.)
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 5.)
  3. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. Birth record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 12.)
  5. The Fine Art Archive, 2023. január 5., 28656
  6. Belügyminisztérium 1902. évi 53605. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 3. oldal 40. sor
  7. Barta Gyuláné Bródy Gizella halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 11/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 12.)

Források[szerkesztés]